Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE

tabánya megyei várossá szervezésére. Megkezdődön a három éves lerv előkészítése a megyében. A két munkáspárt helyi szervezeteinek egyesülése 1948 tavaszán ment végbe a megyébe, az MKP-SZDP megyei egyesítő konferenciájára május 17-én került sor Tatabányán. A Magyar Dolgozók Pártjának létrejötte új történelmi korszak kezdetét jelentette. Az 1949-es népszámlálás eredményei szerint a megyének 220.539 lakosa volt, legnagyobb városának Tatabányának 40.221. A bányászatban és az iparban foglalkoztatottak aránya az országos átlagol meghaladóan 45,7 % volt. Tatabányán magasabb mint 80 %. 1950-ben alakult meg Komárom megye. 1952-ben elkészült Tatabányán a megyei tanács székháza és a megyei tanács szakapparátusa Esztergomból átköltözött Tatabányára. 1954-ben várossá szervezték a tatai járás két községét, Tatát és Oroszlányt. Az I. ötéves lerv nagyarányú iparfejlesztése elsősorban a szénbányászatot érintette, de általában a nehézipart. A fejlesztés elsősorban Tatabányára és Oroszlányra koncentrálódott. Esztergom évekig érezte a Mindszenty-per a várost is érintő hátrányait. Az állandóan emelt tervek teljesítése nehéz problémákat jelentett, a társadalmi, politikai élet egészséges fejlődését megzavarták az MDP politikai gyakorlatában elkövetett torzulások. Az ötvenes években nagy propagandát fejtettek ki a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére, de a tényleges gazdasági támogatási nem tudták megadni a létrejövő termelőszövetkezeti csoportoknak. Az 1953-as Nagy Imre féle kormányprogramot követően sokan kiléptek a stagnáló szövetkezetekből, s több közös gazdaság feloszlott.