Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Horváth József: A lélek sorsáról való gondolkodás és gondoskodás a 17. századi győri végrendeletek tükrében
A lélek sorsáról való gondolkodás és gondoskodás 311 sütésemnek utanna” rendelkezik földi javairól64, de hasonlóan cselekszik például Olasz Mátyás felesége 1616-ban, Doctorich Varga Jakab 1646-ban vagy Gyur- kouith György 1649-ben.65 Mások gyóntató atyjukról is említést tesznek: Knéz Ilona például 1639-ben „Komaromi Racz Philep papnak, az Gionto Attiamnak” hagy 10 tallért.66 E témával kapcsolatosan két adatot említenék még: Maykouich András 1638-ban a jezsuita pátereknek hagy 50 forintot, „miuelhogy ők az én beteges agiamban foroghnak Engemet, es ugian Confessariussimis”.67 68 Az 1644- ben testáló Dőbrőczony Ötvös Mihály pedig azért hagy egy aranyat Kéri István „Pap Uramnak”, mivel őkegyelme „enghemet szép inteseckel batoretott nyava- liamban\6S E két idézett példa jól mutatja, mennyire találó Berta Péter megállapítása: „A haldokló üdvözülését elősegítő, aktív egyházi szolgálatok... a fájdalomcsillapítás spirituális eszközeiként is kulcsfontosságú szerepet játszhattak.”69 A végrendeletek szövegéből úgy tűnik: készítőik igyekeztek más módon is „könnyíteni” lelkükön. Többen szükségesnek látják, hogy utolsó rendelésükben írásban is bocsánatot kérjenek valakitől: az 1625-ben testáló Latoss Mihály például azoktól a hitelezőitől, akiknek ezidáig nem tudta visszafizetni tartozását.70 Latoss özvegye bizonyára nehezen birkózott meg a férjétől reáhagyott adósságokkal, ezért jól jöhetett neki az egyik hitelező, Torkos István vármegyei főszolgabíró nagylelkűsége; ő ugyanis 1626 márciusában kelt végrendeletében azt mondja: Latoss Mihályné tartozik neki talán többel száz forintnál - „talán valamikor megadhattya az negyven magyar forintot érette”.71 Többen igyekeznek jó irányban befolyásolni hátramaradó utódaik majdani neveltetését. Petőr Kowach 1618-ban „az én feleimet az élő Istennek gondviselésére” bízza72, Kalmár Miklós özvegye pedig 1614-ben testálva két fiát inti: „...egymás szeretők és szava hallók legyenek és engedelmesek egymáshoz, mert Isten és emberek előtt is úgy lesznek köllemetesek”.73 74 Több végrendelkezőnk nyilvánítja ki azon kívánságát, hogy utódai vallásukban megmaradjanak. Hamar Orbán például 1636-ban azon feltétellel rendeli utóörököséül az ő „Catholica” atyafiait, „hogy az igaz Catholica religioban uegigh megh maradgianak'\1A Végezetül egyetlen - dolgozatom témájával is összefüggő - jelenségre utalnék még: a győri testamentumokban alig találunk adatot arra, hogy a testáló 64 Horváth J. 1996. 175. sz. 65 Horváth J. 1995. 36. sz., valamint Horváth J. 1996. 188. ill. 198. sz. 66 Horváth J. 1996. 143. sz. 67 Uo. 139. sz. 68 Uo. 176. sz. 69 Berta P. 1996. 11. 70 Horváth J. 1995. 80. sz. 71 Uo. 85. sz. 72 Uo. 45. sz. 73 Uo. 27. sz. 74 GYML, GYKHL Végrendeletek könyve 2. kötet 159.
