Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Test-Lélek - Horváth József: A lélek sorsáról való gondolkodás és gondoskodás a 17. századi győri végrendeletek tükrében

312 Mentalitástörténet

Horváth József

pompásabb temetést kívánna magának - sőt, ha szól róla, inkább az eltakarítás egyszerűségét hangsúlyozza! Farkas András győri harmincados például 1673- ban kimondja: temetése minden pompa nélkül menjen végbe.75 Úgy tűnik, hogy a 17. századi Győrre még nem áll André Chastel megállapítása, mely szerint a barokk érzelemvilág a 16. és 17. században főként egyfajta „temetési pompa” váratlan, viharos és impozáns kibontakozásában nyilatkozik meg,76 mint ahogy az a vágy is inkább a 18. századra erősödik fel a győri polgárokban, hogy templomokban, kápolnákban nyugodjanak77 - az un. ad Sanctos temetkezést Philippe Aries Nyugat-Európában általánosabban elterjedtnek mondja.78 Inkább mintha Nyéki Vörös Mátyás tanácsát fogadták volna meg, aki ,J)ialogus”-ában ezt mondatja a lélekkel a testnek:

„Amely gazdagsággal téged eltemettek,

Drága öltözetben koporsóba tettek,

Nagy-friss készülettel az sírhoz késértek,

És sok gyászruhával téged kesergettek.

Bár csak az te végső lelki javaidra,

Készitetted volna az kimúlásodra,

Szegényeknek adtad volna ruhájokra,

Könnyebb volna utad most az menyországra.”79

Összefoglalva az elmondottakat: a 17. századi győri testálok fontosnak tartották a lelkűkről való rendelkezést és tenni is igyekeztek üdvösségük elnyerése érdekében; ugyanakkor a testüktől való elválást ideiglenes állapotnak tartották. Valahogy úgy vélekedhettek erről, ahogy Pázmány Péter röviden megfogalmazta: „Az Isten szolgái tudják, hogy az ő halálok elrontatik a boldog feltámadással: ezért úgy válnak el a testtől, mint az útra menők házuktul.”80

75 GYML, GYKHL Felvallási jegyzőkönyvek 13. kötet 167.

76 Chastel, A. 1984. 95.

77 Horváth J. 1994. 204.

78 Ariés, P. 1987. 363.

79 Nyéki Vörös M. 1956. 156.

80 Pázmány P. 1983. 996.