Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Pifkó Péter: Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében
Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében 275 mából. Az ünnepségek idejére sokezren látogattak a feldíszített, kivilágított városba. A nagy közönség reményében színtársulatok is érkeztek, amelyeknek szerepléséről csak a szegények javára rendezett előadásról készült szűkszavú jelentésből értesültünk. Május 16-án, a főispáni beiktatás napján 38 forint tiszta jövedelmük adódott.18 Az alkalom országos jelentősége sugallja, hogy csak jobb társulat léphetett fel. Mivel Kilényi Dávid ebben az időben Szombathelyen volt, feltételezhető, hogy a Pesten szereplő székesfehérvári társulat egy része látogatott Esztergomba, a nagy bevétel reményében. 1829-ben egyházi esemény vonzotta ide Fülöp János színigazgató társulatát Komáromból. A fellépésükről maradt egyetlen keltezés nélküli színlap a Rudnai Sándor kardinálissá avatásának tiszteletére tartott előadást hirdeti.19 A nagy tömeget vonzó eseményt január 9-én tartották. A színtársulat nemcsak az előadással, de más módon is igyekezett megnyerni az egyházi vezető jóindulatát. Erről Frankenberg Adolf - akit a Hivatal Anikó iránt érzett szerelem vonzott Fülöp társulatába - naplójegyzeteiben olvashatunk: „Az ünnepély apróbb részleteire már nem emlékszem, csak annyit tudok, hogy Fülöp felszólítására egy hatalmas cikomyás ódát csaptam a főpap tiszteletére a társaság nevében, melyet ugyancsak Fülöp bácsi újdonatúj attilámban, s Pozsgai barátom sötétkék sárgagombos frakkomban illető helyen átnyújtottak.”20 21 Volt olyan eset is, amikor a színészek a hatás és a siker érdekében mindent elkövettek, nem mérlegelve azt, hogy tettüknek komolyabb következményei is lehetnek. 1839-ben Tóth János színtársulatának egyik előadásán Kiss János színész kigúnyolta Kopácsy József hercegprímást, ugyanis előadás közben Ko- pácsynak nevezte a párkányi cigányprímást. A városkapitány azonnal megtiltotta a társaságnak a további játékokat, s Kiss Jánost reggel 6 óráig elzárta a városhá* 21 zan. Nagyobb közönséget reméltek akkor is, amikor helyi szerző színdarabját mutatták be. 1835. április 5-én egy esztergomi előkelő nemesi család sarjának, Mattyasovszky Sándornak darabja került színre, 1847-ben pedig a helyi jeles pedagógus-kanonok Majer István színdarabját láthatta az esztergomi közönség Örüljünk az életnek címmel.22 Nagyon kedvelték a helybéliek a dalbetéteket s a táncot. 1836-ban szinte minden este nagy számú közönség éljenezte meg Szőllőssy Lajosnak és János fiának táncát, amelyhez Abday Rozina is csatlakozott alkalmanként. Jutalmul virágkoszorúkat is kaptak. Szintén az Abday társulat, közönségcsalogatónak 1836-ban sorshúzást rendezett, ahol Abadyné és Munkácsyné kézimunkáit sor18 Esztergom szabad királyi város közigazgatási jegyzőkönyve 857/1820. K-EMÖL. 19 Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Majer gyűjtemény II. 77. k. 211 Frankenburg A. 1865. 2. k. 10. 21 Esztergom szabad királyi város közigazgatási jegyzőkönyve 561/1839. K-EMÖL. 22 Honművész 1835. 37. sz.; Főszékesegyházi Könyvtár Majer gy.
