Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Pifkó Péter: Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében
276 Mentalitástörténet Pifkó Péter solták ki. Ugyanekkor a helybéli „képíró”, Traurig Ferenc készítette a Glorioso díszleteit, valamint V. Ferdinánd király híven eltalált alakját, s a nemes város és vármegye címerét.23 A város polgárai nemcsak díszletkészítésben jeleskedtek, de számtalanszor kisegítették a társulatot jelmezekkel és kellékeket. Különösen 1829-ben, amikor Fülöp János kapott ruhákat és díszkardokat, a Rudnay prímást megtisztelő ünnepi előadásra.24 Az állandó segítés mellett érthető, hogy a polgároknak komoly elvárásai voltak a színészekkel kapcsolatban. Legfontosabbnak a jó szövegtudást ítélték. Megdicsérték Böszörményi Johanna hív szövegtudását, ugyanakkor kifogásolták Erdős Jánosnál, hogy szorgalma a szereptanulásban nem áll arányban remek játékával. Mészáros Anikó szép termete ellenére hibás testtartással bírt. Baky Gábornál a hanglejtését kifogásolták.25 Abday Sándor színészei szinte mindig igényesen öltözködtek. Mégis 1835. március 29-én Cuno Királyi korona című darabján majdnem botrány tört ki, mert mint mondták Abday „zöld felső ruhájának lógó ujjai fölöslegesek és elrejthetők révén, ha csak négykezű alakban nem kíván fellépni.”26 Abday ezen borzasztóan megsértődött, s később emlékirataiban így emlékezett: „midőn egy fiatal hánya veti ifjú a társulatot rendre bírál- gatta, az igazgatott sem kivéve ki ővele az utzán találkozva szó váltás között párszor képen legyintette keresztfiának avatva.”27 Arról hogy Esztergom város polgársága mennyire pártolta a színészeket nemcsak az eddig felsorakoztatott forrásokból kaphatunk képet. Az itt játszó társulatok kötelesek voltak a szegények javára is előadásokat tartani. A bevételekből következtethetünk a pártolás nagyságára is. 1820-ban például a Játszó Társaság 38 forintot fizetett be az Ispita kasszájába. 1840-ben Meszéna János városkapitány 33 forint 42 krajcár tiszta bevételről számolt be.28 1834-ben a Fekete Gábor igazgatása alatt játszó társulat jótékony célú előadásán Litsauer József hites írász és Effner Ferenc választott polgár volt jelen. Horváth Imre kapitányhelyettes készítette a jelentést arról, hogy a befolyt 31 forint 28 krajcár befizette a kapitányi hivatal Szloboda János tanácsosnak, aki az Ispita számadásait kezelte.29 A század első felének legnagyobb bevételét 1847-ben Hetényi József színigazgató fizetette be, amikor Segesdy József és Schönbeck Mihály választott polgárok számolták össze a 109 forint tiszta jövedelmet.30 23 Pifkó P. - Zachar A. 1977. 24 Frankenburg A. 1865. 25 Honművész 1834-1840. évfolyamai. 26 Honművész 1835. 35. sz. 27 Abday Sándor kéziratainak lelőhelye: MTA Kézirattár M.S.770/8. 28 Pifkó P. 1983. 29 Esztergom szabad királyi város tanácsának közigazgatási iratai 1834. 1. 110. 30 Esztergom szabad királyi város tanácsának közigazgatási iratai 1847. V.
