Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - K. Horváth Zsolt: Társadalmi kirekesztés és a "saját idő"
92 Mentalitástörténet K. Horváth Zsolt társasági Érdemérem arany fokozatát kapta.23 Ezzel egyidőben a szegedi üzlet részbeni Budapestre helyezésével egy újabb autóalkatrész üzletet, valamint egy autószerelő műhelyt nyitott. Anyagi helyzetére jellemző, hogy ebben az időben fenntartotta szegedi és budapesti lakását, egészen 1950-ig, mikor is az államosítások során minden ingatlanától, voltaképpen a megélhetésétől megfosztották. Markovics Szilárd 1950 októberétől a Teherjavító Vállalatnál helyezkedett el mint osztályvezető, de „kapitalista múltja miatt” a minisztériumban eltanácsolták az „autó-vonaltól”. 1951. január másodikától már a MÁVAG mozdonygyár technológusaként dolgozik, ám hamarosan, július 27-étől áthelyezik a Kohóipari Tervező Irodához, a KITI-hez. ,Jtt kezdődött aztán az igazi munkatempó!" - írja egy levelében, hisz a KITI ekkor már gőzerővel dolgozott a Sztálin Vasmű tervezésén és Diósgyőr átrendezésén. Mivel a tervezőirodának ekkor nem volt adminisztrációja, sem határidő- és tervosztálya, így a szervezőkészségéről közismert Markovics Szilárdra bízták ennek megszervezését. Munkája elismerése gyanánt kapott is 1500 Ft újítási díjat, valamint megnyerte a november 7-i és a december 21-i munkaversenyeket. Mint láthatjuk Markovics Szilárd karrierje - „kapitalista múltja ellenére”- ismét emelkedik, melyet egy-egy kollégája nem nézett jó szemmel. 1951 decemberében egy kolléganőjétől származó feljelentő levél született, mely „kiteregeti” Markovics szűk körben hangoztatott véleményét, melynek célpontja elsősorban a tervezőiroda párttagsága volt, akiknek munkamorálját minősíthetetlennek nevezte, majd tágítva ezt, véleményét az egész apparátusra kiterjesztette egy - még Szegeden az ostrom alatt történt - esettel konkretizálva, midőn a Komócsin testvérek, Márton és Mihály a szó szoros értelemben kirabolták őt.24 Ez a Komócsin Mihályhoz íródott informális feljelentő levél25 - akkori szóhasználatban feljegyzés" - másolata aztán csatolva lett Komócsin - akkor XII. kerületi párttitkár - Kossá István kohó- és gépipari miniszterhez íródott leveléhez. E feljelentéshez Komócsin ennyi megjegyzést fűzött: „Markovics részéről velem kapcsolatban felvetettek egyszerűen rágalmazások, [...] Markovics házában vagy üzletében soha nem jártam, a Komócsinok között Márton nevezetű nincsen [...] Markovicsot személyesen nem ismerem, de azt tudom róla, hogy Szegeden munkásnyúzó, kapitalistaként ismerik, aki a dolgozókkal rendkívül goromba volt, megrugdosta és megpofozta őket. [...] Értesülésünk szerint Markovics külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik."26 Komócsin Mihály levele után az események gyors fordulatot vettek: a miniszter behívatta a KITI igazgatóját és személyesen közölte vele a bejelentést és annak tartalmát. E 23 Magándokumentáció 24 MÓL, XlX-F-6-yy, 3.d„ 10.892.sz.üi. 25 Informális, hiszen nem a bíróságon jelentette fel Markovicsot, hanem az „érintett” párttitkámál. Ugyanezt az eljárást valószínűleg bíróságon is végigvihette volna, lásd erre Kahler F. 1992. és Kahler F. 1993. eseteit. 26 MÓL, XIX-F-6-yy, 3.d., 10.892.sz.üi., „Szigorúan bizalmas” minősítéssel
