Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Czieger András: A bukott politikus
72 Mentalitástörténet Cieger András megbukott mint miniszterelnök.”12. Életrajzírója szerint egyébként távozását követően egyre inkább befelé forduló lett, egyre hosszabb időt töltött a saját miniszterelnökségének idejéből származó képviselőházi naplók olvasgatásával és az emlékek felidézésével.13 Bánffy viszont később is igen aktívnak bizonyult. Csalódva az uralkodóban és a kormánypártban, lemondott az udvarmesteri címről, kilépett a pártból és egy újat hozott létre, majd 1905-1906 folyamán az ellenzéki koalíció egyik vezére lett.14 Talán meglepő, de Lukács Lászlót és hírhedt bukását is ebbe a csoportba sorolom. Az Európa legnagyobb panamistájának kikiáltott miniszterelnök lemondásának története jól példázza a magánerkölcs és a közerkölcs különbözőségét. A Lukácsot ért legjelentősebb vádak ugyanis arra vonatkoztak, hogy Lukács segítségével a Munkapárt az 1910-es választásokon törvénytelen kampánypénzekhez jutott hozzá. Tehát - a bebizonyosodott tények szerint is - Lukács a pártja érdekében követett el törvénytelenségeket és nem saját hasznára, bár ez utóbbival kapcsolatban is hangzottak el vádak, de ezek vagy nem voltak bizo- nyíthatóak, vagy elhalványodtak a fő bűn mellett. A személyes becsület így sértetlen maradt (vagy legalábbis kisebb „horzsolásokkal” megúszta). Lukács bukását higgadtan vette tudomásul: „Ezt nem vártam volna, de azért a világ nem fog összedőlni.”. A pártja ovációval fogadta, az uralkodó meleg hangvételű kézirattal mentette fel. A politikus továbbra is pártja egyik vezetője maradt, a háború után pedig a felsőház tagja lett.15 A második csoportba viszont azon kormányzati politikusok kerültek, akiknek a személyes becsülete is jelentősen sérült menesztésük során. Későbbi magatartásukban, pályájukban ez a tény meghatározó különbséget eredményezett az előző csoporthoz képest. A teljesség igénye nélkül három esetet tárgyalok itt részletesebben, jellemző módon mindhárom a gazdaság és a politika kényes kapcsolatát példázza. Ha a politikai ranglétra növekvő fokai szerint ismertetjük az ügyeket, akkor gróf Zichy-Ferraris Viktor belügyi államtitkár esetét kell először említeni 1879- ből. Zichyt az ellenzéki sajtó azzal vádolta meg, hogy hatalmával és összekötte12 Tisza Kálmán Fáik Miksához OSZK Kt. IV/912. 1890. okt. 8. 13 VécseyT. 1931.310-338. 14 Bánffy érzéseit jól illusztrálja az kis üdvözlőkártya, amelyet bukása után nem sokkal Herman Ottónak küldött: „Lakcímed nem tudva csak elkésve köszönhetem meg szíves újévi üdvözletedet. Nem tagadom, hogy az nekem valóban jól esett, sok érdekes tapasztalatokat tettem az utolsó időben, és mondhatom csak inkább keserű mint kellemesek voltak. Kettősen jól esik, hogy olyan is van ki irántam hálára kötelezve nincs és mégis meghozza jókívánságait.” Bánffy ezután még kitér „állítólagos” barátai magatartására is. Bánffy Dezső Herman Ottóhoz MTAK Kt. Ms 250/270. 1900. jan. 2. 15 A perről részletesen: Gerő A. 1996. 46-59. A per anyagát nyomtatásban a korabeli nyilvánosság is megismerhette: Fábián B. é.n.; Fábius 1913.
