Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Juliane Brandt: Rövid fohászok
374 Mentalitástörténet Juliane Brandt lázat). Szikszay erre részletes indoklást és útmutatót is ad, de a szélesebb közönségnek írt imagyüjteményekben csak néhányan követik példáját. Révész jó példa a téma konzervatív szellemű átvételére, a konzervatív irányzat több sikeres képviselője azonban kihagyja. Csiky csak a korszak végén, 12 ilyen útmutatást nélkülöző kiadás után, egészíti ki művét megfelelő szöveggel. Baksay viszont, természettudományos világképének ellenére, mintha egy alapvető emberi igénynek engedve, esőért is imádkoztát. Más „liberális” szerzőknél, a téma direkt felvételét kerülő szövegekben, közvetítő kísérlet figyelhető meg a természet józan megfigyelése, az evangéliumi ígéret, és a mégis fennálló, a fenyegető csapások elhárítását kérő könyörgés között. Egészében véve úgy tűnik, mintha az esőérti ima, legalább ebben a direkt formában, a század folyamán kiszorul az imádságos könyvekből. (Ugyanakkor a lelkészeknek írt imagyűjteményekben sokáig nyomon követhető.9) A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG ÉS AZ ÉLETHELYZETEK CSOPORTOSÍTÁSA Alapvető tézis - amelyben a könyvek, különbözően széles részletezéssel, megegyeznek — a keresztyének egyenlősége Istennel szemben. Szikszai, aki a hatalmi pozíciókat és szakmákat, mint az imádkozó ember különböző „állapoti”-t, részletesen tárgyalja, és evilági sajátosságait, néha előnyeit ki is emeli, hangsúlyozottan az általános keresztyén vallásosság normáit, általánosan érvényes követelményeit állítja vele szembe. Az egyes pozíciók, mint az imádkozó ember lehetséges különböző helyzetei, ezeknek az általános normáknak az adott esetben való alkalmazását magyarázzák meg. Ezen helyzetek bemutatásában Szikszai nyilvánvalóan saját kora rendi rétegződéséből indul ki, viszont a dualizmus idején kiadott újabb kiadásokban ez a minta változatlanul megmaradt. (5. táblázat) Ugyanakkor feltűnő egy bizonyos eltérés a dualista kor társadalmi fejlődése és a korabeli imádságos könyvek világa között. Az imádságos könyvek nem kezdtek a társadalmi változás következményeként új társadalmi élethelyzeteket tárgyalni, vagy egy új ranglétrát felállítani. Ez részben a régebbi keletű, különösen a hagyományos felfogású könyvek erős részarányával függ össze. De így is megállapítható, hogy a 19. század vége körül megírt könyvek is csak kevés új csoportelnevezést vezetnek be. E ritka esetek egyike Csikynél a „tudományos pályán működő ember”, akivel szemben, korábbi mintákkal összehasonlítva, a lelkipásztor tűnik el. Ha a Szikszainál megadott csoportosítást vesszük alapul, akkor az idő folyamán az összeállítások inkább kevésbé részletesek, vagy teljesen kimaradnak, újítóknál éppúgy, mint egyes konzervatívoknál. Ebben a tekintetben a liberális tendencia képviselői haladnak az élen. E megközelítés elvi 9 Például: Hetesy V. 1893.; Könyves Tóth K. 1895.