Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Juliane Brandt: Rövid fohászok
Rövid fohászok 373 közönségsikerükhöz. Ugyanakkor a betegség mint Isten jogos büntetése jelenik meg, amit elfogadni illik. Feltűnő továbbá a betegség közelsége a halálhoz. Ezzel szemben a racionalista szerzők általánosabban, az élet viszontagságaival, a jó és rossz szükséges váltakozásával magyarázzák a betegséget. Inkább józan viselkedést és gondos kezelést ajánlanak. Háttérbe kerül a büntetés gondolata. Elvben persze náluk is megvan, de előfordulásának gyakorisága változik, kevésbé hangoztatják. (Bűnös voltukat beismerik, de mintha a büntetés gyors felfüggesztését kérnék.) Istennel szembeni érvelésükben feltűnő a tendencia, hogy az életben hagyott, gyorsan meggyógyult ember - mind Isten, mind embertársai számára - nagyobb hasznára utalnak. Ez az érvelés a liberális tendencia mérsékeltebb szerzőinél is megfigyelhető, de kevésbé élesen. Hasonlóképpen a terhesség és a szülés részletezése is nagyobb és drámaibb az ortodox tendenciát képviselő könyvekben. A fájdalmas szülést isteni akaratnak fogják fel, a racionalisták inkább az evilági felkészülésre hívják fel a figyelmet, illetve a mérsékelteknél, köztük a sikeresebbeknél, éppen csak megemlítik ezt. Terjedelemre nézve inkább a leendő családi boldogságot ecsetelik, a - kevésbé sikeresnek bizonyuló - szentimentális felfogás pedig majdnem a kiscsaládi idillt festi le a híveknek. A TERMÉSZET ÉS A TERMÉSZETI CSAPÁSOK Általában feltűnő a természeti ritmus illetve a mezőgazdasági munka nagy szerepe a könyvek felépítésében. Ebben a két csoport megegyezik. (A nőknek szánt könyvekben ez kevésbé erős, bár a természet és ritmusa, szántás, vetés és betakarítás, ott is előfordul, mint elmélkedés tárgya, és mint strukturáló elv.) Különbséget inkább a természetnek vagy életkörülményként való, áldásaiban és csapásaiban az isteni akarat rejtelmes eszközeként való felfogása, vagy pedig lírai, néha idilli ábrázolása, szimbolikus értelmezése mutat. Itt bizony nem a szerzők eltérő költői tehetségével van dolgunk: ahol a természet termelési körülmény, ott esztétikai értékelése gyakorlatilag kizárt. Nem meglepő, hogy egy nagyrészt mezőgazdasági munkából élőkből álló felekezetben azok a könyvek, amelyek tömeges visszhangra leltek, ily módon látják a természetet - mint nagyságos és félelmetes körülményt, kemény és ugyanakkor rejtelmes ritmusú adottságot, amelybe a gondviselés, így vagy úgy, az egyént beléhelyezte, és amely által akaratát érvényesíti. Ennek fordítottja - a természet, mint az isteni teremtés nagyszerűségének demonstrációs példánya — nemcsak mint a racionalizmus illetve szentimentalizmus és ezek természetfelfogásának továbbélésével magyarázható, hanem ugyanakkor célcsoport probléma is: A legjellemzőbb példányok általában hölgyekhez, a művelt rétegek női tagjaihoz fordulnak. Ezzel szemben a hagyományosabb felfogás szerint Isten akarata konkrét eseményekben is megnyilvánul. így az időjárásra való kedvező befolyását is kérni lehet tőle, esőért, a kedvező időjárási körülményekért könyörögni (3. táb
