Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Juliane Brandt: Rövid fohászok
372 Mentalitástörténet Juliane Brandt rét élethelyzetekkel foglalkozókat - vagyis a konkrét életviszonyokra, helyzetekre, konfliktusokra, az emberi együttélésre illetve a hittel szembeni kihívásokra kitérő szakaszok összetételét - nézzük meg, akkor még feltűnőbb a betegséggel, halállal, illetve terhességgel és szüléssel foglalkozó szövegek kimagasló részesedése. (Lásd a 2. táblázatot) A század folyamán, ha a könyveket első megjelenésük éve szerint csoportosítjuk, tendenciájában e témakör lassú részarányos csökkenése állapítható meg, megszakítva Csiky Hit, ... című könyvének kiugróan magas értékével. A két irányzat képviselői szerint nem állapítható meg egyértelműen a téma behatóbb tárgyalása vagy fokozottabb elhanyagolása más témákkal szemben. Nagyon alacsony ezen részek aránya néhány, de azért nem minden „liberális” szerzőnél. Amennyire az elemezhető esetek alacsony száma és az első kiadások éveinek szóródása erre következtetni enged, mind a két irányzat hozzájárul az általános csökkenéshez. Kivétel a már említett „konzervatív” hajlamú Csiky Lajos, a magyar református belmisszió egyik úttörője, akinek akkor megfogalmazódó teológiai felfogása nyílván hozzájárult könyve eltérő proporcióihoz, és akinek kiemelkedően sikeres könyve mintegy ellenpéldaként szolgálhatna. (Az első kiadáshoz képest viszont a témakör aránya a későbbi bővítések révén erősen csökken.) Az alapvető eltérések a két irányzat között a megközelítésben, az imádkozó embernek ajánlott magatartásban figyelhetők meg. A jelenség „miért”-jéről egyelőre csak feltételezéseket lehet fogalmazni. Szerintünk a csökkenő számarány igenis azzal magyarázható, hogy a „civilizáció folyamatá”-ban (Elias), a polgári kultúra térnyerése folyamán az ember testisége mind jobban veszít magától értetődéséből; van, de kiszorul a hivatalos diskurzusból. A református imádságos könyvek a testiség vonatkozásait lassan, de fokozatosan csökkenő mértékben tárgyalván így tehát egy általános kultúrtörténeti tendenciát követnek. További magyarázatnak a század második felének demográfiai változását, mint tapasztalati tényt is számításba kell venni: mind a születések, mind a halálozások számaránya erősen csökken. A nagy járványok visszaszorulnak, betegség és halál lassan eltávolodik egymástól. (Bár a demográfusok szkeptikusak arra nézve, hogy ez a fejlődés mennyire az orvostudomány haladásának köszönhető, a 19. század e felfogása még néhány imádságos könyvben is közvetetten meglelhető: a liberális irányzat egyes képviselői a szakszerű orvosi kezelés igénybevételére sem mulasztják el figyelmeztetni olvasóikat.) Az egyelőre korlátozott mennyiségű anyag miatt, valamint azon körülmény miatt, hogy a kiadásokról s főleg példányszámaikról keveset lehet mondani, e téren óvakodnunk kell a messzemenő következtetésektől. Tartalmilag megfigyelhető a témakör beható részletezése a konzervatív tendencia képviselőinél, mind a szenvedés, mind a vele szemben követendő helyes magatartás aspektusai szerint. Feltételezhető, hogy a szenvedés - egy úgyis elkerülhetetlen helyzet kiélése és megjelenítése - az egyik pont, ami hozzájárult
