Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Knézy Judit: Paraszti viselet- és szemléletváltozás Somogyban a 18-19. században
350 Mentalitástörténet Knézy Judit Különleges sorsú, rendeltetésű ruhadarabok Az előbbiekben több olyan ruhadarab jelentőségéről is szó esett, amelyek a paraszti társadalom tagozódására, az egyes elkülönülő csoportok megkülönböztetésére szolgált. Ilyen a párta, amely a lányságot-szüzességet, a konty, amely az asszonyi voltot, egyes felsőkabátfélék, például szűrök, melyek szabása, színe, díszítése csoport-, kor- vagy tisztségjelző volt. A süveg és kalap megléte, formája, színe, díszei is adott időszakban sokmindent jelenthetett. Folytatván a sort essen szó további ruhadarabokról is. Nagyméretű, sokszorosan hajtogatott „pacsa” típusú „fejkeszkenő” Már egy 1600-ból fennmaradt ábrázoláson is látszik, milyen fontos szerepe volt a jobbágynők ruházatában a vászonszoknya, kötény és ing mellett a fejre tett nagyméretű kendőfélének.32 Bár ez láttatni engedi az arcot. A Dunántúl számos vidékén a 18. századtól a 19. század közepéig elterjedt volt egy olyan, legfelülre kerülő fejkendő, amelyet többszörösen hajtogattak, többé-kevésbé szögletes tetejűre alakítottak valamilyen merevítővel is ellátva (pl. nád-, cirokszál, botocska stb.). Veszprém megyéről is feljegyezték és ábrázolták is ezt a ruhadarabot, melyről úgy tudósítottak, hogy megvédi az asszonyok arcát a naptól és a kíváncsiskodók elől.33 Bár ennél leírták, hogy ezt két darabból alakították ki, a felső darab egy részét elölről hátravetették. Az akkori felfogás szerint a falusi nőknek nem volt szabad szerepelniük idegen nyilvánosság előtt, idegenekkel nem beszélhettek. Ezt szolgálta ez az elkendőzés is. Gönczi Ferenc Hetésben pontosan rögzítette az ottani „pacsa” hajtogatásának 27 fázisát, de Göcsejben is elterjedt volt.34 Kismartonból is ismerünk a veszprémihez hasonló ábrázolást.35 Somogybán többen írtak erről a keszkenőfajtáról, de részletes szabás- és hajtogatásrajzzal sajnos adósak maradtak. Somogyvárott emlegettek az 1780-as években nagyméretű „buríttót” két elöljáró asszonyának fején, amelytől a mögöttük ülők nem láttak a templomban.36 Bél Mátyás a Nagyberekben élő nők fejének alapos bekötését jegyezte le, de úgy hitte, szalagokból hajtogatták ezt a fejfedőt, pedig négyszegletes vászondarab hajtogatásáról volt tulajdonképpen szó. Őt követően többen felfigyeltek e jelenségre.37 Jankó János leírása közelíti meg leginkább a valóságot: „az asszonyok kontyára pici fejkötőt húztak, arra borí32 ZolnayL. 1979.278. 33 Beudant. F. S. 1822. II. 430-431. 34 Gönczi F. 1914.385-391. 35 Timlich K. 1816. 36 Magyar Országos Levéltár P 623 Széchenyi cs. IV. k.10. sz. F 37 Taucher Ágoston: Intinerarium Peregrini iter Venitas suspectum 1781. kézirat; Vitali, J. B. 1828. 83.; Szakácsi Csorba J. 1857. 91.; Barla Szabó 1. 1860. 292.;KreszM. 1956. 119.
