Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Knézy Judit: Paraszti viselet- és szemléletváltozás Somogyban a 18-19. században
Paraszti viselet- és szemléletváltozás Somogybán a 18-19. században 349 A viselet változás tükröződött egy-egy falu népének változó megítélésében is. Csokonai Vitéz Mihály a Somogyi Kázus című versében még „nagysüvegü” csökölyiek bocskoros népéről beszélt. A 20. század elején a szomszédos falvak lakói a csökölyiek vászon öltözékéről azt mondták, hogy tótos, mert náluk már színesben jártak. A kutasiak lenézték a csökölyieket, kisbajomiakat, korpádiak- at, mert a férfiak gatyásak náluk és nem nadrágban járnak, mások meg arról ismerték meg a csökölyi gazdákat, hogy vászon tarisznyájuk van. A ruha, mint a méltóság jele A feudalizmus évszázadaiban a megtorlásnak, megszégyenítésnek eszköze lehetett a ruházat elvétele, vagy a rangot, hivatalt jelentő ruhadarab megcsonkítása. A külső-somogyi református egyházmegyében fordult elő, hogy az elöljáróit rossz hírbe keverő tanító kabátját a templomban a gyülekezet előtt megkurtították.29 A jobbágyok gyakran szenvedtek amiatt, hogy felső ruhájuktól megfosztották őket a csőszök, pandúrok, ispánok, például ha tilosban jártak, vagy a nehéz robotot megtagadták.30 Keserves hangú levelekben könyörögtek kedves szűrük, szűrdolmányuk, szerszámuk visszakapásáért. Gyakori volt a szűrlopás, ilyenkor a vétkes rendszerint nagyon szegény ember volt, aki többnyire azt vallotta, hogy szüksége lett volna a szűrre, mert a „rajtamvalón kívül semmim sincs”, ami az un. fehér ruhára vonatkozott elsősorban. Később is szégyennek tartották, ha valakinek nem volt több váltás ruhája, úgy mondták „ez is egy bőrben jár, mint a kutya”. A lányok szüzességük, azaz tisztességük jeleként viselték a 18. században még mindenfelé a homlokpánt jellegű vagy karélyos pártájukat. Ennek jelét jelentette később menyasszonyi koszorúként a zöld vagy örökzöld ág is, mint a csökölyi lakodalomban még a 20. században is. Zöld ágból fontak korona formájú koszorút a nem asszony fejjel meghalt fiatal nőnek a Dráva mentén (Ba- bócsa, Somogyudvarhely). A katolikus papok ezzel szemben szalmakoszorút tettek megszégyenítésül a paráznaságon ért személyek fejére. így tettek a vegyes házasságban élő házaspárokkal is31, mint ezt a nagybajomiak panaszolták az 1770-es években. 29 Hőke 1873. 30 Knézy J. 1993.57-77. 31 Tóth E. 1940. 150.
