Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Kis Domokos Dániel: A hegymászó és a hegyek
290 Mentalitástörténet Kis Domokos Dániel Egy ízben olvashatjuk: augusztus „25 Vezető nélkül reggel 7 1/2 kor a Roseggletscherre, azon hosszú barangolás s haza jövetel 1 órára.”36 A már többször idézett levélben pedig: ..25 - A Roseggthal végén emelkedik a Roseggletscher, egész keleti Sweiz legnagyobb magányos gletscher-e, erre tettük ma délelőtt kirándulásunkat, körül- belől 3 órai gyaloglással elértünk Pontresinából a Gletscherthorig (Source de la Rosegg) s onnét a Rosegthalba Pontresina felé gyönyörű. Phot. 34/3.” Ezek alapján, ha Szemere némileg leegyszerűsítő, de kedves és szellemes karakterei közül kéne választani, némiképp az angol utazó alkatára vall kissé „kötelességszerű” naplója, természetesen egy igényes, kiművelt angol utazóéra, az ifjúság s a tudásra éhes ember nyughatatlanságával megtoldva, hogy majd Heidelbergben tanulva, a tréfásan Physikalischer Vereinnek nevezett diáktanyán a ser szellemet serkentő hatására némi német íz is ragadjon rá. 1868-as, a scarisorai jégbarlangot is megörökítő naplóját már németül írja, nyelvgyakorlás végett is. Egyfajta németes „pedantériát” - atyja, s a kor erősen németes műveltsége mellett - két német származású nevelőjétől is elsajátíthatott. Az egyik Kiette, a későbbi jónevü tájképfestő, Keleti Gusztáv - Keleti Károly öccse a másik pedig a „kis Krenner”, Krenner József Sándor, a Nemzeti Múzeum ásványtárának későbbi vezetője. Az apa, Eötvös József választása nyilván tudatosan esett e két, tehetségesnek látszó ifjúra, és ezáltal amellett, hogy fia művészi, humán, és reáltudományos hajlamainak kibontakozását szolgálta, és a német nyelvtudás tökéletesítését segítette, két ember pályáját s megmagyarosodását is támogatta. Eleinte Keleti hatása is megfigyelhető, ami a rajzos kedvet illeti: 1868-as útja során a scarisorai jégbarlangról és környékéről, majd Inkey Bélával való tiroli útján az ottani tájakról készít remek képeket naplójában. A hegyek s a természet szeretete mégis, részben a későbbi pályáját is kijelölő személynek, Krennernek köszönhető, ki eleinte geológus-paleontológusnak indul, de már ekkor kiütközik mineralógiai érdeklődése, mint ezt Loránd 1864-ben, felvidéki „mineralógiai” útjukon vezetett naplója is bizonyítja.37 36 „Lila notesz”, Kis D. D. 1998. 112. S Berlepsch mit mond? „Führer unnöthig, wenn man nicht auf die Fourcla will.” Berlepsch, H. A. 1870. 152. De ahol kellett, vagy lehetett, mindenütt fogadott szakképzett hegyivezetőt. Ezt az óvatosságát egész életében megtartotta. Később a Dolomitokban, nagy hegymászó bravúrjait is híres helybéli vezetőkkel vitte végbe. 37 Zöld vászonkötésű napló az MTA Könyvtár Kézitattárában, az 1868-as naplóval együtt. Krenner József Sándorról: Koch S. 1952. 54-59.
