Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Kis Domokos Dániel: A hegymászó és a hegyek
A hegymászó és a hegyek 291 Az idővel való gazdálkodás Eötvös Loránd önmagának, az idő beosztására, vagy az idővel való elszámolásra vezette naplóját, és ezzel sokban összefüggően pénzével való gazdálkodása végett írta szorgalmasan az egyes kiadásait költségkönyvébe. Jóllehet családtagjaihoz, főképp atyjához írt leveleihez is szüksége volt ezekhez, néha említi is, hogy most jegyzeteiből ír, s ezzel atyjának is igyekezett megfelelni, bizonyítani, hogy már nem (teljesen) gyerek, érett hosszabb önálló külföldi útra, s majd hosszabb külföldi tanulmányokra. Nemsokára valóban Heidelbergben találjuk, mint Helmholtz, Kirchhoff s Bunsen tanítványát. Nagy tehetségű és híres ember fiának lenni nem könnyű feladat: ezt érzi apa és fiú is, nehéz megfelelni az atya s a világ elvárásainak. Tudta ezt Eötvös József is, akárcsak Széchenyi István Béla fia esetében. Lorándnak talán több szerencséje volt, atyjának némileg szerencsésebb sorsából és jobb természetéből is fakadóan. Természetesen az is biztos, hogy Eötvös Lorándnak különleges tehetsége és szorgalma volt, s szerencséjére - habár hosszabb ideig többek közt az Akadémia elnöke, s egy rövid ideig, megint atyja nyomában, miniszter is volt - igazi színterévé a tudomány, a reáltudomány vált, ezzel némiképp megóvta magát, részben tudatos módon, szánt szándékkal, hogy örökre csak egy nagy ember fia maradjon. Ami egész életünk helyes vezetését, s az önvizsgálatot is lehetővé tevő naplóvezetés módját illeti, mintha Loránd fogadta volna meg azokat az intelmeket38, melyeket a „legnagyobb magyar”, Széchenyi, Béla fiához39 intézett. Hét pontba szedett intelmei közül az alábbi részletek lehetnek fontosak, hogy megértsük a naplóvezetés jelentőségét Loránd esetében: „Voltaképpen miért vezet az ember számadást? Először azért, hogy tisztán lássa, mije van; azután meg, hogy önmagát ellenőrizhesse! Nem igaz? Hogy ugyanis fokozatosan jobban és okosabban gazdálkodjék...”40 A naplóírásról pedig a következők legfontosabb megállapításai: „Vajon kik azok és hol találhatók, akik csak önmaguknak vezetnek naplót, hogy idejüket a lehető legjobban kihasználhassák? Ilyenek még a legműveltebb emberek körében is csak nagyon kevesen akadnak. [...] Véleményem szerint minden embernek, aki írni tud, naplót kellene vezetnie. - mivel - Ha ... nem az a napló fő rendeltetése, hogy nyomtatásban megjelenjék, vagy hogy felolvas- tassék, hanem az idővel való gazdálkodás és az önellenőrzés, akkor egy szabóle38 Fenyő E. 1985. 39 Széchenyi Béla ekkor 20 éves. Az atya fiában talán a legfőbb hibának érzi, mivel maga is gyakorta kűzködött, önmagát ösztökélve: „A legtöbb dologban nincs meg Benned az igazi savoir- faire...” Később Széchenyi Béla 1877-ben nagyszabású, főleg Kínára terjedő tudományos expedíciót szervez, mely, főképp a magával vitt Lóczy Lajosnak köszönhetően, nagyjelentőségű tudományos eredményekkel fejeződött be. 40 Fenyő E. 1985. 75-76.
