Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Kis Domokos Dániel: A hegymászó és a hegyek
288 Mentalitástörténet Kis Domokos Dániel (A jelen esetben vizsgált, 1866. augusztus 23-31-ig terjedő időszak költségkönyve megtalálható a tanulmány végén a Függelékben.) Ezekből is már kitűnik a látott és átélt dolgok, a napló és költségkönyv s a levelek egymásból való folyása, s az, hogy az élmények miként rakódnak egymásra s Loránd számára mi a fontossági sorrend. Természetesen maga az egyedül, felnőttként tett első utazás élménye a legfőbb, ezen belül pedig Európa legmagasabb hegycsúcsai jelentik a legnagyobb élvezetet, s hogy némelyikre, mint a Montblanc (4807) után a legmagasabbra, a Monte Rosára (4634) neki is sikerül följutnia. Már első komolyabb próbálkozása, mondhatni az edzőtúra is igen jól sikerült: „Folyó hó 26 és 27ike reám nézve lehetőleg legélvezetesebben folyt el, 26ika a Piz Languard megmászása, melyen magunknak, mint erős gyaloglók, igazi reputatiót szereztünk, a partiat, mely föl 4 1/2, lefelé pedig 3 órát vesz rendesen igénybe, minden fáradság nélkül 2 1/2 és 1 1/4 óra alatt jártuk meg. - Ezáltal lábainkhoz bizalmat nyerve mertünk csak a híres Diavolezza tourra felkerekedni - az út a Morteratsch gletscheren keresztül visz Isla Persához, egy a gletscherek közt emelkedő sziklához, melynek növényzete a csilogó jég közt csodálatos; innét a virágok.”32 (A Piz Languard Berlepsch, Loránd „könyvbéli” vezetője szerint: „östl. von Pontresina in 4 St. zu ersteigen; Rückweg 2 bis 3 St. Führer rathsam, 7 Fr.”33 Innen vette tehát a menetidőt, de bizonyára, mint most 1998 augusztusában is, ki is volt írva egy útjelző táblán. Most a pontresinai kis román templom mellől induló turistaút elején fölfelé 3 3/4 órát írnak. S habár mi kissé túl is léptük ezt a szintidőt, Loránd útját követve, azért nem csüggedtünk, eleget gyönyörködtünk a Bemina-völgy túlsó felén csillogó havas csúcsokban, a Vadret Morteratsch s a Pers, és a fölöttük magasló Bemina látványában. A versengést kizárva is, Loránd adatát túlzónak éreztük, szinte futnia kellett, minden megállás nélkül, s ezzel, szaknyelven élve, ez esetben inkább a „fajturistához” áll közelebb, mint az „igazi turistához”.) A napló némiképp kiegészíti, pontosítja a levél adatait: „26 Guidum Márton vezető - 7 kor ... megérkezés Languardra 9 1/2 kor. A csúcs felhőktől nemegészen, de vasárnap lévén, angoloktól teljesen szabad. - fönt lakoma, indulás pontban 11 kor, leértünk 12 ó. 20 p. Délután alvás „ „27 Guidum - 7 kor ind. a Morteratsch Gletscheren át Isla Persara, ott megérkeztünk 11 kor D[?] óra Gletscheren - Isla Person ebéd, madárkák - 12 1/2 kor indulás a Mount [Munt] Pers mellett Gletscheren át a Diavolezza völgyébe, ott havon sok csúszkálás, pontban 3 kor érkezés a Bemina Wirthhaushoz, ott rósz kávé, szép leány - Az oda menetelt Einspännerei vissza, este pihenés. - Deterloch és Galiziai barátja.”34 32 Augusztus 28-i levél: Kis D. D. 1998. 95-96. A préselt virágok azóta elnyésztek. - K. D. D. 33 Berlepsch, H. A 1870. 151. 34 „Lila notesz”, Kis D. D. 1998. 112.
