Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Pifkó Péter: Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében
Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében 273 con a városi tanács kezdeményezésére építettek állandó kőszínházat 1789-ben illetve 1823-ban. Nagyváradon Pattachic Adám püspök szervezett rendszeres opera előadásokat 1764-től. Aradon Hirch Jakab kereskedő, Győrben Reic- pacher kávés építtetett színházat. Más városokban a helyi kaszinó támogatta a színházépítést.6 Érdekes módon Esztergomban, annak ellenére, hogy megyeszékhely volt, sem a vármegyei nemesség, sem a papság, sem a közepesen gazdag polgárság, sem a város testületé nem tartotta fontosnak, hogy állandó színház épüljön. Csupán a városi tanács foglalkozott a színigazgatók játszási kérelmével. Hozzájuk fordult elsőnek 1816-ban Balogh István színigazgató, aki Nógrád Vármegye direkciója alatt működött, s kérte, hogy a Fekete Sas vendégfogadóban játszhasson. A város tanácsa engedélyezte játékukat azután, ha az ott játszó német társulat távozik a városból.7 Láthatjuk tehát, hogy az első kapcsolat a város polgárai és a társulatok között a hivatal révén jött létre. A következő fontos közönség szervező szerepe a színlapoknak jutott. Ezek az előadások címén, műfajának megjelölésén, a játszó személyek nevén, az előadások helyén és időpontján kívül egyéb olvasnivalót is kínáltak. Tudósítottak az új darabok elkészültéről egyéb közönségcsalogató látványosságról, s elsősorban arról, hogy kinek a társulata érkezett Esztergomba. A tárgyalt 33 év alatt jelenlegi tudásunk szerint 25 társulat fordult meg a városban, többségük közepes vagy kis társulatnak nevezhető. A legjelentősebb társulattal Abday Sándor rendelkezett, aki három évadban (1834-35, 1836, 1841) aratott jelentős sikereket a színpártoló polgárok körében.8 A Honművészt is így tudósította az egyik helyi néző M. J. szignóval, amely talán Meszéna Jánosé volt: „Abday Sándor színésztársasága kitűnő szorgalma és ügyessége által a városban különös pártfogást nyert vala.”9 Baky Gábor 1826-ban még kezdő csapatával jött a városba. A jobb direktorok közé sorolhatjuk a neves tenoristát Pály Eleket (1837), Bács Károlyt (1847), Pázmán Mihályt (1848), Hetényi Józsefet (1847). Középszerű társulattal rendelkezett Fülöp János (1829), de színészei közül Esztergomban is kiragyogott Hivatal Anikó, a későbbi Lendvayné.10 Az ideérkező társulatok vezető színészei, így például 1829-ben Fülöp társulatának nagyobbik része, köztük Hivatal Anikó is, Bleszl Albertnál a Magyar Király vendégfogadóban laktak. Frankenburg Adolfnak, a későbbi jeles újságírónak, aki akkor Földi néven játszott Fülöp társulatában, egy tímármestemél 6 Schöpflin A. 1938. 7 Esztergom szabad királyi város tanácsának közigazgatási jegyzőkönyve 1474/1816. sz. 8 Esztergom város színlapjai 1822-1848 Országos Széchenyi Könyvtár Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár (OSZK EFK) Majer gyűjteményének színlapjai. 9 Honművész 1834. 104. sz. 10 Pifkó P. - Zachar A. 1979.; Esztergomi színlapok OSZK EFK.
