Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Pifkó Péter: Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében
274 Mentalitástörténet Pifkó Péter jutott szállás. Ha nem is kényeztették el őt úgy, mint Dérynét, azért a tímármester felesége „ki életrevaló menyecske volt keresztül nézete az embert szép fekete szemeivel, s kedvemért sok édes falatot rakott az asztalra” írja Frankenburg visszaemlékezéseiben." Házigazdája Staudner Jakab tímármester volt, aki a Magyar Király közelében a Buda utca 25-ös számú (ma Kossuth L. u.) házban lakott.11 12 Baky Gábor színtársulata 1826-ban szintén a város polgárainál talált szállást. Baky Gábor és felesége, valamint Szathmáry Dániel és Szaplontzay Mihály szállásadója Meitzer Pál szűcs, fertálymester volt, aki a mai Petőfi utca 15 szám helyén lakott. A társulat többi tagja Nagy Márton asztalosnál a Hévíz utcában szállt meg és Szabó István halásznál vett ki szobát a Buda utcában. Néhányan társulatának tagjai közül a város vendégfogadójában, a Fekete Sasban laktak.13 A vendégfogadók nemcsak szállásul szolgáltak, de fő színterei voltak a társas életnek, így a színházi előadásoknak is. A 18. század elején épült Fekete Sas vendégfogadóban a 16x16 méteres színpadon játszottak. 1829-től a Magyar Király vendégfogadó udvarában 200 férőhelyes 21x7,5 méteres színpadon mutatták be előadásaikat a színészek.14 A színházterem bérleti díját gyakran elengedte Bleszl Albert vendégfogadós, mint ahogy a szomszédságában lévő Beimel József nyomdász is ingyen nyomta a színlapokat, így segítve az amúgy is nyomorúságos helyzetben lévő Thalia papjait.15 A Magyar Királyban a 200 ülőhelyet a következőképpen különítették el. Abday Sándor először csak első és második helyet tartott fenn. Ahogy nőtt népszerűsége, s az úri közönség érdeklődése, már zártszék, első, második és harmadik hely várta őket, s telente a színháztermet be is fűtötték. Bács Károly 1847- ben páholyt is kialakított. A társulatok állandó közönségüket bérletezés útján biztosították. Folyamatos lelkes támogatására következtethetünk abból, hogy Abday Sándor 1834/35-ös 7 hónapos szezonja alatt februárban már a 4. bérlet sorozatot hirdette. A bérletek 12 előadásra szóltak.16 A legfontosabb közönségszervező erő mégis csak maga a bemutatott színdarab volt. A romantika hamar meghódította a közönséget, a műfajok közül a drámák, melodrámák, s a színművek egyaránt népszerűek voltak. S a színészek minden alkalmat megragadtak, hogy a körülményekhez képest minél nagyobb közönséget vonzzanak a színházba.17 Kihasználták például az ünnepi alkalmakat. 1820-ban, május 15-én fényes ünnepséget tartottak a prímás visszatérése alkal11 Frankenburg A. 1865. 2. k. 10-15. 12 Pifkó P. 1985. 13 Esztergom vármegye nemesi közgyűlésének iratai I. 320/1827. K-EMÖL. 14 Esztergom szabad királyi város iratai 1807. II. 24. 15 Esztergom szabad királyi város tanácsának közigazgatási iratai 1829-1836. K-EMÖL. 16 Esztergom város színlapjai 1822-1848. OSZK EFK. 17 Esztergom város színlapjai 1822-1848. OSZK EFK.
