Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Dusnoki József: A fordított világ mentális sémája
A fordított világ mentális sémája 253 Rabelais folyton valamilyen mintát (Biblia, egyházi és bírósági formák stb.) parodizáló, kacagtató és ugyanakkor gúnyolódó, mókás és drasztikus hangnemben gyalázkodó társadalomszatíráját sem szabad a betű szerinti értelemre redukálni. Rabelais-ról már Lucien Febvre egyértelműen bizonyította, hogy keresztény humanista és Erasmus követője volt.64 Vallási-filozófiai felfogása szinkre- tikus, amelyben meghatározó szerepet játszott a reneszánsz platonizmus és a püthagoreizmus, de ezekhez még néhány további eszmeáramlat hatása is vegyült. Szövegének mélyebb értelme szándékoltan rejtjelezett, több jelentésrétegű, valóban „alluzív túlterhelés”-ről beszélhetünk.65 Ha Rabelais minden „magasztos, szellemi, eszményi, elvont dolgot átfordít a tiszta anyagiság, az evilági- ság és a vele összenőtt testiség síkjára” - így határozza meg Bahtyin a groteszk realizmus legfontosabb ismérvét, a lefokozást66 - akkor ezt álarcot öltve, szerepet játszva és a betű szerinti jelentés szintjén (ez mintegy a karneváli fordított világ szintje) teszi, másrészt a kiforgatásokban való tobzódás is arra int, hogy éppen az ellenkezőjét kell érteni. A fordított világ emberei azok, akik mindent betű szerint értenek, minden eszményit, szellemit az anyagi-testi szintre fordítanak, minden szent és magasztos dolgot profanizálnak. Nekik tart tükröt, az ő gondolkodásmódjukat és magatartásukat parodizálja, természetesen túlozva, mindent fonákjára fordítva. Erasmusnál a Balgaság ekképpen értekezik a keresztény vallásról: „az emberek nagy többsége a legtestibb dolgokat csodálja a legjobban, és azt hiszi, hogy semmi más nem létezik. A jámborok viszont, minél testibb valami, annál jobban elhanyagolják, s egész lényüket magával ragadja a láthatatlan dolgok szemlélete. Amazok a legnagyobb értéket a vagyonnak tulajdonítják, aztán a testi örömöknek s utolsó sorban a lelkieknek. De ez utóbbi dolgokban nem hisznek, mivel nem szemmel láthatóak”. A tömeg és a jámborok csoportja a nagy véleménykülönbség miatt kölcsönösen bolondnak tartja a másikat, a Balgaság szerint ez inkább illik a jámborokra, mint a tömegre.67 Bosch és Bruegel groteszk és szatirikus ábrázolásának, Erasmus és Rabelais társadalomszatírájának egyformán e tömeg fordított világa a célpontja, a világ, a test tömegembere: Everyman, Jedermann, Elek, vagyis Akárki. A reneszánsz humanizmus látásmódját és hermeneutikai felfogását néhány sűrűn ismételt, az antik szerzőktől kölcsönzött toposz fejezi ki és összegzi a 64 Febvre, L. 1962. 257-360. Erasmus műveinek jelentős hatása Rabelais-ra egyértelmű: vő. Screech, M. A. 1992. Rabelais 1532-ben Erasmushoz írott leveléből is világosan kiderül, hogy őt tekintette mesterének: Rabelais, F. 1994. 998-999. 65 Mireille Huchon bevezetője kiválóan összefoglalja Rabelais szövegének hermeneutikai problémáit. (Rabelais, F. 1994. XXIV-XXXIV.) Rabelais művének értékeléséről vö. még: Demerson, G. 1991.; Manuel d’histoire littéraire de la France. I. 1971. 425-454. 66 Bahtyin, M. 1982. 28-29. 67 Erasmus 1987. 184-186.
