Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Dusnoki József: A fordított világ mentális sémája
A fordított világ mentális sémája 247 rodisztikus démoni megjelenítésében elsőrendű szerepe volt az isteni kiforgatásának, Augustinus szavaival romlott utánzásának („imitatio perversa”).44 Dante Isteni színjátékéban pl. a végtelen istenséggel szemben az ördögi hierarchia csúcsán álló Lucifer a föld legmélyében, a tölcsér formájú pokol legszűkebb részében található, és a Szentháromság ellenképeként három arca van.45 Az eretnekség vagy boszorkányság miatt elítélt emberekkel szemben felhozott fő vádpont volt a keresztény vallás kiforgatása, szertartásainak, szentségeinek meg- gyalázása. (így pl. a boszorkányszombat és a feketemise elképzelt eseményei.)46 Az inkvizítorok fantáziáját nem véletlenül kötötték le a testi megnyilvánulások, amelyeket mindenáron rá akartak bizonyítani a vádlottakra: az orgiák (szexuális perverziókkal, gyermekgyilkossággal, emberevéssel) az ördög imádásának részletei (pl. közösülés az ördöggel) vagy az ördög bélyegének (ellenképe az igazak megjelölésének) keresése a vádlott testén, ugyanis a Sátán birodalma lényege szerint anyagi-testi világ. Nyilvánvalóvá teszi ezt a groteszk testábrázolás is, amellyel általában a fordított világot ábrázolták. Groteszk realizmusnak nem érdemes nevezni ezt az ábrázolásmódot - amint Bahtyin teszi47 hiszen éppen az jellemzi, hogy valamilyen módon eltér a valóságtól, például ismert állati és növényi részekből fantasztikus szömyalakokat alkot. Torz testeket látunk, amelyek a létezés alsó, állati, növényi szintjéhez kötődnek, hangsúlyozottan ábrázolt testi funkcióik (evés-ivás, emésztés, ürítés, nemzés és növekedés) is ennek felelnek meg. A test, illetve az egyes testrészek és testnyílások eltúlzott, megnövelt méretei is az anyagi-testi fordított világhoz tartozást jelzik. Bahtyin nem figyelt fel arra, hogy az ördögöt és a „népi” figurákat egyazon - szerinte pozitívnak vélt - groteszk ábrázolásmóddal jelenítik meg. Istennel, a lelkiszellemi szférával szemben az anyagi világhoz, a bűnös testi léthez kötődést (amelyet megjelenít a karnevál, a fogadó mint az emberi világ jelképe, a bolondok hajója és Eszem-iszom ország vagy Bosch festménye, a Gyönyörök kertje) a kor fő szellemi áramlatai (a devotio modema vallásossága, a platonizmus és a sztoicizmus, a reformáció irányzatai) elvetették, mert következménye az örök halál. Mind azt hirdették, hogy el kell szakadni a világ és a test csábításaitól, élvezeteitől, a testi vágyaktól, hogy a lélek Istenhez emelkedhessen. 44 Szent Ágoston Vallomásai. II. VI. 14. 1. k. 69. 45 Dante Alighieri 1938. 198. Ez valószínűbb magyarázat, mint a magyar kiadásokban olvasható, amely szerint a három arc a három emberfajt jelképezi. 46 A boszorkánysággal foglalkozó kiterjedt irodalomból csak néhányat sorolunk: Pócs É. 1995.; Labuvie, E. 1991.; Thomas, K. 1988b. 517-701.; Behringer, W. 1989.; Henningsen, G. 1988. 64-85. A boszorkányságról és az eretnekek elleni vádak átviteléről a boszorkányokra: Cohn, N. 1994. és Klaniczay G. 1994. 194-211., 230-323. 47 Bahtyin középkori és reneszánsz szerzők alkotásaiban az anyagi-testi elv képeit a népi nevetéskultúra örökségeként értékeli, ráhúzva a karnevál általa összegzett jellemzőit. A testi folnagyítá- sának szerinte pozitív, igenlő jelentése van: Bahtyin, M. 1982. 26-82. A groteszkről vö. még: Gurevics, A. J. 1987. 296-358. és Schindler, N. 1992c. 151-174.
