Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Dusnoki József: A fordított világ mentális sémája
248 Mentalitástörténet Dusnoki-Draskovich József Ezután már könnyebb megérteni a karnevál diabolizálódását, ördögi és pogány ünnepként való elítélését az értelmiségi elit részéről. A karnevál fő témája éppen a fordított világ, és mint ilyen elsősorban „a test ünnepe”.48 Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az egyházi évet tekintve a karnevált közvetlenül a karácsony ünnepköre előzi meg. A különféle bolondkirályok megválasztására, a bolondünnep megrendezésére ekkor került sor: december 26-án (István első vértanú napja), december 28-án (Aprószentek), január 1-jén (az Úr Körülmetélésének napja) vagy január 6-án (Vízkereszt, illetve Háromkirályok).49 Az említett események tehát Krisztus születéséhez, gyermekségéhez kapcsolódtak. Isten megtestesülése, megszületése nem királyként, gazdagságban, hanem szegény gyermekként (Luther éneke szerint: „kemény jászol fekvőhelye, / és szegénység a bölcsője, / bár világ Üdvözítője.”), ártatlan volta ellenére vállalt szenvedése és kereszthalála egyértelmű bizonysága volt annak, hogy ez a földi világ, ahová eljött, fordított világ.50 A bolondkirályságok, társulatok a fordított világ mulatságos paródiáját idézték fel. Az elnevezések legtöbbször arra utaltak, hogy e társulatok tagjai és vezetői balgák, bolondok, illetve — ami lényegében egyet jelentett ezzel - gyermekek, iljak vagy nők („anyók”, „hölgyek”, „hercegnők”). A farsangi felvonulásokon megjelentek a fordított világ nevetséges és ijesztő alakjai: különféle démoni lények, ördögök (a nürnbergi karnevál fő szereplői, a „Schembartläufer” nevének jelentése is „az ördög követei”, akik futásukkal az ördög útját készítik elő szemben Isten követeivel, az angyalokkal)51, sárkányok, óriások, vademberek, pogányok (pl. törökök), boszorkányok, egyes bűnök megtestesítői, bolondok és nőnek, állatnak öltözött alakoskodók. Nümbergben az egyik karneváli kocsi a poklot jelenítette meg, 1514-ben pedig a pokol egy ágyú volt, amelyből vénasszonyokat lőttek ki.52 Felvonultak udvartartásukkal együtt a bolondkirályok is. Az ünnep számtalan formában mutatta föl a fordított világot, amely ideiglenesen átvette a hatalmat. A fordított világ pedig felidézte a világ megváltás előtti állapotát, kifejezve Krisztus megváltó tettének szükségességét, ugyanakkor az ünnep lehetőséget adott a hétköznapok visszásságainak kipellen48 Schindler, N. 1992c. 165. Az említett fő téma mellett meghatározott oppozíciók egész sora is jellemzi a karnevált: Farsang és Böjt, ez egyben bűn és bűnbánat ellentétpárja is. Ezenkívül tél és tavasz, halál és élet, termékenység és terméketlenség, ifjúság és öregség, a parodisztikus rossz kormányzás és a jó kormányzás ellentétei. (Burke, P. 1991. 224-225.) 49 Bércé, Y. M. 1994. 24-31.; Moser, D-R. 1993. 135-139.; Burke, P. 1991. 229-230.; Bahtyin, M. 1982. 95. 50 Erasmus művében - egy naiv szemlélet képviseletében - a Balgaság azt állítja, hogy maga Krisztus is mintegy a fonákjára fordult: „hogy segítségére jöhessen a balga halandóknak, jóllehet ő az Atya bölcsessége, mégis bizonyos fokig balgává lett azáltal, hogy emberi természetet öltött...”, „Mint ahogy bizonyos mértékig bűnössé változott, csak hogy meggyógyíthassa a bűnöket.” (Erasmus, 1987. 180.) 51 Kühnei, H. 1987 120. 52 Moser, D-R. 1993. 145.
