Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Dusnoki József: A fordított világ mentális sémája
A fordított világ mentális sémája 243 ként, azaz az emberi civilizáció fő mozgatójaként nem az észt, hanem a ravasz Gaster urat, a vágy székhelyének, a gyomornak és egyben az éhségnek a megtestesítőjét dicsőíti. Az udvarában lebzselő, semmittevő hasimádók, akik mint bálványnak áldoznak Gastemak, a testi lét, a földi dolgok rabjai, ami Rabelais felfogása alapján azzal függ össze, hogy egy külsőleges, a törvény betűjéhez, az írás „testi”, azaz betű szerinti értelméhez kötődő vallásosság jellemzi őket. Rabelais ezt Pál apostol szellemében utasítja el, a következő sorokat idézve Pál egyik leveléből: „Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus keresztjének ellenségei; az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük...” (Fii 3,18—19)33 Amikor Bahtyin többnyire művelt klerikusok alkotásaiból a népi vagy karneváli nevetéskultúra vonásait próbálta meg rekonstruálni, meglepő módon nem vett tudomást a középkort általában jellemző szimbolikus gondolkodásról, amely szerint minden egy rejtett és magasabb rendű realitással függ össze, s éppen ez utóbbi az igazi létezés. Bahtyin a szövegek betű szerinti jelentésén túl egyáltalán nem keres mélyebb értelmet, pedig e nélkül igazából a betű szerinti sem tisztázható. Jól látható ez a hiányosság, amikor a korai középkorból származó Coena Cypriani (Cyprianus lakomája) példáján kívánja felmutatni a diadalmas ünnepi lakmározás képeit.34 Bahtyin nem abból indul ki, hogy az igazi lakoma és menyegző az idők végén jön el, noha a Cyprianus lakomája alapjául szolgáló újszövetségi történet (Mt 22,1-14), amely szerint egy király menyegzőt készít fiának, ennek előképeként értelmezendő. A lakoma földi örömeit (zene, tánc, evés-ivás) a mélyebb, allegorikus értelem igazolja. A lakomán Jézus a passióra emlékeztető „passum”- ot, vagyis aszúbort kap. A lakomázók a Biblia szereplői, méghozzá az evangélium szövegének megfelelően nemcsak jók, hanem bűnösök is vannak köztük, amint a földi, látható egyház tagjai között is vannak, szemben a Krisztus vezette láthatatlan egyházzal. így azután nem csoda, hogy a vendégek által hozott ajándékokból sok mindennek lába kel. Keresik a tolvajt, majd bolondbíróságot állítanak fel és elítélnek egy álbűnöst, akinek ünnepélyes eltemetése vidám temetésparódia. A mennyei lakoma e parodisztikus fordított világába, amelynek a meg33 Quart livre. 57-60. fej. Rabelais F. 1994. 671-682. Vö. még: 1574-1579. Bahtyin ezt a részletet természetesen nem tudja egyeztetni azzal az állításával, hogy Rabelais-nál „a lakmározási képek igenlő, győzelmes, diadalmas, fölszabadító mozzanata van túlsúlyban”. (Bahtyin, M. 1982. 371.) 34 A Coena Cypriani szövegét többen átdolgozták a 9-12. században, köztük Hrabanus Maurus fuldai apát is: vö.: Bahtyin, M. 1982. 20—21., 354-358.; Bahtyin, M. 1976. 245-247.; Turóczi- Trostler J. 1961. 231-232. Tanulmányunk írásakor egyáltalán nem volt célunk Bahtyin művének kritikája, hanem éppen az ő eredményeire kívántunk támaszkodni, de kiderült, hogy elemzései és értelmezései elfogadhatatlanok.
