Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Bánkiné Molnár Erzsébet: A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban
A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban 173 kezés tárgyi kellékeit. E kegyeleti tevékenység nem az intim családi körben, hanem a kisvárosi nyilvánosság társadalmi terében bonyolódott. Éppen ezért nem csupán a családi hagyományoknak, hanem a család által képviselt, a társadalmi rétegükkel szemben támasztott követelményeknek, viselkedési normáknak is meg kellett felelniük. A háziasszony ezért számon tartotta, hogy kinek a sírjához kell koszorút vinni, feljegyezte azok nagyságát, árát és készítési módját is. A tősgyökeres félegyházinak számító sógornője, Terka (Hoffer Teréz) készülődését, mint követendő példát, szintén lejegyezte. 1900-ban házilag készítették napszámosok és cselédek bevonásával a koszorúkat, a girlandokat és a gyertyákat, 1908-ban már a Terka példáját követve Róza asszony is a koszorú- kötő Ujákinétól rendelte meg a kripta díszítését és az egyéb sírokra szánt koszorúkat. A kegyeleti kellékek között felsorolt kereszt díszítésre használt tüll és a girland a mai szokásrendszerben már nem lelhető fel. A 80 cm hosszú 60 cm széles ovális koszorú szintén eltűnt a Félegyházán használatos kegyeleti tárgyak sorából. Az előkészített nagymennyiségű koszorú, girland és gyertya, kiterjedt rokoni kapcsolatokra s az ezzel járó társadalmi kötelezettségek számontartására utal. Étkezési szokások, nyersanyagok A napló alapján jól elkülöníthetők a hétköznapok ételei az ünnepiektől, a cselédek és a személyzet étkezése a Hoffer családétól. A család életvitelében fontos szerep jutott az alkalmi ünnepeknek, társasági összejöveteleknek vacsoráknak, amelyeknek étrendje teljesen elszakadt a hétköznapok szokásos ételeitől. A társasági élet tartozékaiként felszolgált sokfogásos vacsorák még nyomokban sem emlékeztetnek a hétköznapok takarékos életvitelére. Két külön világ találkozott a Hoffer konyhán: a hétköznapok paraszti és a társasági élet fényűző, presztízsfogyasztást tükröző polgári világa. Mindkét élelmezési mód alapvető nyersanyagai megtalálhatók a feljegyzések között, hiszen azok felhasználása évente csaknem azonos mennyiségben történt. A mennyiségi feljegyzések mellett, Róza asszony az árakat, a felhasználásra ciklusonként kiadott nyersanyagokat és a készleteket is számon tartotta. A hétköznapok étkezésében igen gyakori volt a tésztás étel. Különösen sok feljegyzés utal a tarhonya és a lebbencs fogyasztására. Esetenként külön készítették a cselédeknek rozslisztből, külön saját fogyasztásra búzából őrölt fehér lisztből. A naplóból feltáruló másik világ a polgári életvitel kifelé mutatott képét tükrözi. Az alkalmi ünnepekhez kapcsolódó költséges társasági élet tartozékai a sokfogásos vacsorák. Ezeknek a vacsoráknak egyik legfőbb motiválója a megfelelni akarás. Az az igyekezet, amellyel a származásnak, a foglalkozásnak kijá
