Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Bánkiné Molnár Erzsébet: A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban
A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban 169 Hoffer Imre háztartása A háztartás, amelybe a szerencsés véletlen folytán megmaradt könyvecske segítségével bepillanthatunk, Hoffer Imre és felesége, Büchlbauer Róza kétgeneráci- ós kiscsaládjának háztartása. A családi háztartásból a házasságkötés után kivonult a nagymama. Külön házba költözött, s a háztartás vezetését átadta a menyének. A 18 éves Róza nem csupán új családba került, a szülői házat elhagyva addigi tágabb környezetétől is kénytelen volt megválni. Kiskunmajsáról férje szülővárosába, Kiskunfélegyházára költöztek. Kiszakadt korábbi társasági kapcsolataiból, megszokott életritmusából, távol került az édesanyja által megteremtett gyermekkori háztartás biztonságától, szokásrendszerétől. Igaz, ez a távolság a külső szemlélő számára alig mérhető. Róza apja és férje azonos társadalmi rétegbe tartoztak. Büchlbauer Mihály - a nagyapa - a kisteleki és kiskun- majsai postaállomások főnöke, Büchlbauer Lajos - Róza apja - a majsai posta főnöke, majd a takarékpénztár ügyvezető-igazgatója volt. A fiatal házasok közös vonása a német származás is. Az új asszony nem számíthatott gyökeres változásokra, hiszen nagy vonalakban új családja is hasonló szokásokat követett, amit társadalmi rangjuk és katolikus vallásuk határozott meg. Ebből a létező társadalmi és kulturális gyökérből kellett Rózának kialakítania a saját egyedi, polgári otthonát és háztartását. A folyamat kibontakozását tükrözi a „napló”. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban naplónak nevezem a háztartási feljegyzéseket tartalmazó könyvecskét, bár nem felel meg pontosan a napló műfajának. Bejegyzései bizonyos mértékig rendszertelenek, nem terjednek ki mindenre. Azokat az eseményeket, munkavégzéseket, kiadásokat tartalmazza, amelyeket a háziasszony fontosnak ítélt. A napló 1890-től 1913-ig tartalmaz dátumhoz köthető beírásokat. Nagyobb időbeli hiány észlelhető 1891-1897 között. A hiányzó bejegyzéseket a házaspár életkezdése magyarázza. A házasságkötéskor a férj már 36 éves, tehát kora éppen duplája a feleségéének. Vezető állásban van, évi 1000 Ft-os fizetéssel és jómódú polgári életmódot lehetővé tevő saját gazdasággal. Megállapodott ember, aki nem annyira a szórakozásra, sokkal inkább gyermekekre, nyugodt családi életre vágyik. A megkezdett naplóban Róza 1890 novemberétől a következő év májusáig csak a havi kiadások összegét írta fel. Ebből arra következtetünk, hogy a fiatalasszony a házasság első percétől külön „kosztpénzből” gazdálkodott, de még nem fordított kiemelt figyelmet a mindennapok házimunkájára, amit bizonyára az anyós által beállított szakácsnő és a kisegítő személyzet a Hoffer család szokásai szerint végzett. A fiatalasszony bár elszámolt a kiadással - azt németes precízséggel havonta krajcárra pontosan felírta még nem irányított igazán. 1896-ban meghalt az anyósa. Róza az eltelt idő alatt az átélt örömök és gyász emberformáló éveiben egész lényében felnőtté vált. Gondoskodnia kellett az öt tagúra növekedett család nyugodt életéről, amelynek új helyszíne az 1898-ban felépült gyönyörű, kényelmes családi házuk.
