Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Bánkiné Molnár Erzsébet: A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban
Bánkiné Molnár Erzsébet A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban Előadásomban egy kisvárosi polgári család életéből néhány olyan momentumot mutatok be, amelyek tükrözik hogyan próbált egy idegenből betelepült család, a vagyonbukott, német származású budai vállalkozó, és az ő unokájának feleségeként Félegyházára költözött háziasszony beilleszkedni a befogadó város társadalmába. E családtörténeti elemzés módot ad arra is, hogy egy polgári háztartás belső működését dokumentáló naplón keresztül bepillanthassunk a századforduló Kiskunfélegyházájának és polgárainak életébe. A családok, háztartások működése társadalmi folyamatokat tükröz. A család volt az a konkrét szerkezeti egység, ahol a jövedelmet megtermelték és felhasználták. E felhasználás irányait a családban elfogadott értékrendszer és életvezetési mód határozta meg. A kialakult viselkedési módok azonban soha nem függetlenek a környezettől. Kölcsönhatásban állnak más értékrendszerekkel, magatartási normákkal és egymást támogatva, vagy egymás ellenére keresik a létezésük térbeli és időbeli lehetőségeit. Az egyéni életvitel különbségei nem csupán az adott társadalmi rétegre, a korra is jellemzőek. A családok, családtagok magatartási mintái, a helyi kultúra, a gazdasági lehetőségek változásai együttesen alakítják a tágabb környezetet, formálják a várost, ahol élnek. így történt ez Kiskunfélegyházán is a századfordulón, amelynek két évtizede nem csupán korszakváltást, hanem életmódváltást is jelentett. Kiskunfélegyháza polgári társadalma a századforduló évtizedeiben Kiskunfélegyháza 1870-ben egyike annak a 33 magyarországi városnak, amelynek népessége meghaladta a 20.000 főt.1 A népesség 1910-re 63,83 %-kal, abszolút számban kifejezve 13.611 fővel gyarapodott.1 2 Továbbra is agrárváros, városiasodásának alapja a mezőgazdasági termelés. A város teljes területe 1897- ben 70.670 kh3, ebből megközelítően 1000 kh a belterület, azaz maga a város. Azt, hogy ténylegesen milyen népes volt a helyi polgárság a századforduló évtizedeiben nehéz megállapítani, társadalomtörténeti mikroelemzések hiányában 1 Berend T. I. - Szuhai M. 1973. 2 Magyar statisztikai évkönyv 1893.; Thirring G. 1912. 3 Gazdacímtár 1897.
