Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Márfi Attila: Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917
Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917 159 mozgásáról tájékoztatta. S mivel 1915-ben már három fia is harcolt a frontokon, a tőlük kapott levelek adatait is egybevethette a már ismert információkkal. A háborús tudósítások, hadi jelentések, csapatösszevonások rövid ismertetésén túl nagyobb hangsúlyt kapnak feljegyzései között a háború hatására megváltozott pécsi állapotok; a közélet ismertetése. Akár hangulati jelentéseknek is felfoghatjuk e közléseket, amelyek a kezdeti eufórikus hangulatot, majd a mérsékelt hangvitelt, s később a csüggedt várakozást dokumentálják. Bár a főispán hangulatát, mentalitását az elhúzódó háború és a hátország megpróbáltatásai alaposan próbára tették, mindvégig hitt a győzelemben és a nemzet megújulásában. A társasági életben is hangot adott e meggyőződésének, s igyekezett a kétkedőket, rémhírterjesztőket nyugalmával, kiegyensúlyozottságával meggyőzni. Naplójában gyakori említést tett a társas körökben lezajlott vitákról. Az egyik ilyen közlésében a Nemzeti Casino, általa „Casino Conrádoknak” titulált kételkedőivel folytatott beszélgetéséről így írt: „Leszóltam őket. Ilyen nehéz időkben csüggedést, lemaradást hirdetni, s máris bűnbakot keresni hazafiatlan dolog, a művelt osztálynak épp az a feladata, hogy a nehéz időkben ne veszítse el nyugalmát és bizalmát. S abból, hogy sokan megsebesültek, elestek, szóval, hogy a háborúval járó bajok a nyakunkon vannak, még ne következtessen a teljes züllés a felbomlás közeli bekövetkeztére. Csak az a nemzet életképes, csak annak kell idő előtt elpusztulni, amelynek fiai nem tudnak hazájukért meghalni.'"" Visy nemzettudata és hazaszeretete mindvégig követhető leírásaiban. Igaz, belső szorongásainak, tépelődéseinek is hangot ad, de szinte önmagát nyugtatva mindannyiszor kijelenti; e nehéz időkben mindenkinek a maga posztján kell helyt állnia. S rátérve közszolgálati teendőire, főispáni hivatalában is súlyos feladatok várták. A háború alatt ügyeletet tartottak irodájában, ahonnan gyakran hajnalban családi és baráti körből, vagy éppen egy jótékony célú rendezvényről riasztották. Naplófeljegyzései szerint állandóan úton volt a pécsi közhivatalok, egészségügyi intézmények és társadalmi szervezetek vezetőivel tárgyalva. Hivatali teendői rendkívül megszaporodtak, s olykor megoldhatatlannak tűntek: Neki kellett megszerveznie a mozgósítások idején a város lakosságát megsokszorozó katonai hadtestek ellátását, s átirányítását. Ekkor hónapokra leállt a vasúti személyforgalom. Ezzel párhuzamosan az államrendészeti és biztonsági intézkedésekért is felelt. Közben sikerült megszerveznie az ápolónők átképzését, új hadi kórházakat jelölt ki és szereltett fel a város közintézményeiben, s felügyelte az ideiglenes barakkokat, sátortáborokat is. A sebesültszállító szerelvényeket személyesen fogadta, ellenőrizve a sebesült katonák ellátását, s többször tartott szemlét a nyugvóhelyeken. Mindezeket 1914. végéig szinte zökkenő- mentesen szervezte meg, s ezzel párhuzamosan a Pécsi Vöröskereszt Egylet egyik vezetőjeként szeretet- és segélycsomagok gyűjtését is kezdeményezte. Napló 1914. augusztus 26. 25. íi
