Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Mi és mások - Márfi Attila: Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917

158 Mentalitástörténet Márfi Attila naplóinak azon köteteiről kívánok ismereteket adni, amelyek 1914-től 1917-ig keletkeztek, s az első világháborús Pécs helyzetéről adnak, a szemtanú hiteles­ségével teljesebb képet. Ugyanakkor az egykori főispán személyiségéhez is kö­zelebb kerülhetünk és felvillanthatjuk mentalitásának azon főbb elemeit, ame­lyek segítségével felelős posztján, barátai és családja körében is nagy tiszteletet vívott ki. Rátérve a terjedelmes kötetek ismertetésére, fontos előrebocsájtanom, hogy csak a fő tartalmi jegyeket tudom e keretek közt elmondani, s korántsem a tel­jesség igényével. A naplójegyzeteket három fő fogalmi körre, szerkezeti egység­re oszthatjuk: háborús tudósításokra, a hivatali-, közszolgálati teendők és a ma­gánélet eseményeinek közlésére. Az első időszakban teljesen természetes, hogy Visy a háborús konfliktusnak nagyobb teret szentelt. Első feljegyzéseit az álta­lános mozgósítási parancs megjelenésének napján 1914. július 26-án rögzítette. Rendszeres krónikaírását azonban csak augusztus 28-án kezdte meg, saját szavai szerint a következő indoklással: ,A jó gondolatok és a fecskendők legtöbbször későn érkeznek. Én is csak augusztus 23-án határoztam el, hogy a mozgósítás­ról, a csapatok hadrakeléséről, szállításáról a sebesültek érkezéséről, szóval mindarról, ami a világháborút illetőleg Pécsett történik, s amit én állásomnál fogva megtudok, rendes naplót vezetek."9 10 Visy, s ez napló soraiból is kiderül, ekkor még úgy hitte a hivatalos propa­ganda hatására, hogy a háború hamar véget ér. Ezért a háború első napjaiban, heteiben gyakran adott hangot türelmetlenségének, elkeseredettségének, mivel a beharangozott katonai sikerek egyre késlekedtek. Akkor például, amikor 1914 augusztusában megtorpant a magyar haderő a szerbiai harctéren, aggodalma a következő gondolatokban nyilvánult meg: „Szóval egész éjjel aggódtam. A szé­gyen és a düh töltötte el egész valómat! Ilyen hadsereg, ilyen fiúk, mint a mieink és semmi eredmény. Meg kell az embernek őrülni. Fél munkát végezni. Büntetni akarni, de úgy, hogy a verés annak fáj, aki verni akar. Szóval úgy érzem, hogy a mohácsi vész óta borzasztóbb, kritikusabb idők még nem következtek hazánk­ra!”'0 Kezdeti „kincstári optimizmusát” lassan felváltotta a mérsékelt hangnem és az általa ismert események ismertetése. S ebben segítségére volt jól kiépített kapcsolatrendszere és a hivatali úton kapott tájékoztatások. Az országos és kül­földi eseményeket a kormányszervektől kapott titkos és rejtjelzett táviratokra jegyezte le. Ezenkívül rendszeresen kapott információkat Lenkei Lajostól, a Pécsi Napló szerkesztőjétől, aki folyamatosan járta az országot, de fontos híre­ket nyert Nádor Lajostól is, aki mint a város polgári biztosa a pécsi ezredek 9 Baranya Megyei Levéltár XXXIII. 1. Dr. Visy László Pécs város főispánja naplói (továbbiakban Napló) 1914. augusztus 28. 3. 10 Napló 1914. augusztus 25. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom