Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Márfi Attila: Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917
158 Mentalitástörténet Márfi Attila naplóinak azon köteteiről kívánok ismereteket adni, amelyek 1914-től 1917-ig keletkeztek, s az első világháborús Pécs helyzetéről adnak, a szemtanú hitelességével teljesebb képet. Ugyanakkor az egykori főispán személyiségéhez is közelebb kerülhetünk és felvillanthatjuk mentalitásának azon főbb elemeit, amelyek segítségével felelős posztján, barátai és családja körében is nagy tiszteletet vívott ki. Rátérve a terjedelmes kötetek ismertetésére, fontos előrebocsájtanom, hogy csak a fő tartalmi jegyeket tudom e keretek közt elmondani, s korántsem a teljesség igényével. A naplójegyzeteket három fő fogalmi körre, szerkezeti egységre oszthatjuk: háborús tudósításokra, a hivatali-, közszolgálati teendők és a magánélet eseményeinek közlésére. Az első időszakban teljesen természetes, hogy Visy a háborús konfliktusnak nagyobb teret szentelt. Első feljegyzéseit az általános mozgósítási parancs megjelenésének napján 1914. július 26-án rögzítette. Rendszeres krónikaírását azonban csak augusztus 28-án kezdte meg, saját szavai szerint a következő indoklással: ,A jó gondolatok és a fecskendők legtöbbször későn érkeznek. Én is csak augusztus 23-án határoztam el, hogy a mozgósításról, a csapatok hadrakeléséről, szállításáról a sebesültek érkezéséről, szóval mindarról, ami a világháborút illetőleg Pécsett történik, s amit én állásomnál fogva megtudok, rendes naplót vezetek."9 10 Visy, s ez napló soraiból is kiderül, ekkor még úgy hitte a hivatalos propaganda hatására, hogy a háború hamar véget ér. Ezért a háború első napjaiban, heteiben gyakran adott hangot türelmetlenségének, elkeseredettségének, mivel a beharangozott katonai sikerek egyre késlekedtek. Akkor például, amikor 1914 augusztusában megtorpant a magyar haderő a szerbiai harctéren, aggodalma a következő gondolatokban nyilvánult meg: „Szóval egész éjjel aggódtam. A szégyen és a düh töltötte el egész valómat! Ilyen hadsereg, ilyen fiúk, mint a mieink és semmi eredmény. Meg kell az embernek őrülni. Fél munkát végezni. Büntetni akarni, de úgy, hogy a verés annak fáj, aki verni akar. Szóval úgy érzem, hogy a mohácsi vész óta borzasztóbb, kritikusabb idők még nem következtek hazánkra!”'0 Kezdeti „kincstári optimizmusát” lassan felváltotta a mérsékelt hangnem és az általa ismert események ismertetése. S ebben segítségére volt jól kiépített kapcsolatrendszere és a hivatali úton kapott tájékoztatások. Az országos és külföldi eseményeket a kormányszervektől kapott titkos és rejtjelzett táviratokra jegyezte le. Ezenkívül rendszeresen kapott információkat Lenkei Lajostól, a Pécsi Napló szerkesztőjétől, aki folyamatosan járta az országot, de fontos híreket nyert Nádor Lajostól is, aki mint a város polgári biztosa a pécsi ezredek 9 Baranya Megyei Levéltár XXXIII. 1. Dr. Visy László Pécs város főispánja naplói (továbbiakban Napló) 1914. augusztus 28. 3. 10 Napló 1914. augusztus 25. 20.
