Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Mi és mások - Csóti Csaba: Erdélyi menekültek levelei 1916-ból

116 Mentalitástörténet Csóti Csaba hónapi távoliét után visszatérhettek otthonukba. Mivel a többségében paraszti származású menekülteket - céltudatosan - falvakban, magánházaknál helyezték el, könnyen kialakulhatott barátság az erdélyiek és az őket befogadók között. Egyes menekültek hazatértük után levelezési kapcsolatot tartottak fenn egykori szállásadóikkal. A Somogy Megyei Levéltárban az erdélyi menekülteknek min­tegy másfél tucat levele maradt fenn. A levelek szerzői többnyire nők, akik leje­gyezték az utazások megpróbáltatásait éppúgy, mint aggodalmukat a háború miatt. Az alábbiakban nem a katonalevelekből már jól ismert eseményekkel, jelen­ségekkel (háborús élmény, békevágy) kívánok foglalkozni, hanem azzal, hogy milyen viszony alakulhatott ki a befogadó somogyi gazdák és a többségében maros-tordai és csíki menekültek között. Az azonos társadalmi helyzeten túl mennyiben érezték úgy e két távoli vidék lakói, hogy akit befogadtak, illetve aki befogadta őket, az olyan, mint „mi”? Az erdélyiek szemében mennyire lehettek a somogyiak „mások”? A menekültek, csakúgy mint a katonák, kiszakadtak hagyományos termé­szetföldrajzi életterükből. Ez a változás azonban - a már említett menekült­elhelyezési politikának köszönhetően - korántsem volt olyan mélységű, mint azok esetében, akik a frontra kerültek. * Az első probléma, ami a menekültek és a somogyiak közti kapcsolat tanulmá­nyozása során felmerül, az, hogy vajon milyen mértékig váltak a befogadó falu- közösség részévé ezek az emberek. Ebből adódik rögtön a második kérdés is: hogyan tekintettek az őket befogadókra és milyennek ítélték a falubeliek hozzá­juk való viszonyát? A levelekből gyakran rekonstruálható azoknak a köre, akikkel ezek az embe­rek mindennapi érintkezésbe kerültek. Az, hogy hány emberrel alakult ki köze­lebbi kapcsolata a menekülteknek, tájékoztatást adhat arról is, hogy a menekülés sokkját átélő emberek mekkora kör számára tették nyilvánvalóvá a háború bor­zalmait. Aki ugyanis meghallgatta az ország másik végéből Somogy megyébe áttelepítettek kálváriájának történetét, annak a számára nyilvánvalóvá vált, hogy a háború őt is elérheti, akkor is, ha nem kell a frontra vonulnia. Ennek a felisme­résnek az általánossá válását jelzi az is, hogy a menekültek leveleikben gyakran 4 Az egykor Somogy megyében elszállásolt menekültek levelei azért maradhattak fent, mert egy közigazgatási tisztviselő elleni fegyelmi vizsgálat során az illető tisztviselő, ártatlanságát bizo­nyítandó, összegyűjtött néhány levelet, amit a vizsgálati anyaghoz csatoltak. A továbbiakban elemzés alá vett levelek - egy kivételével - a Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban SML) alispáni iratai között a 26681/1921. sz. alatt találhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom