Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Csóti Csaba: Erdélyi menekültek levelei 1916-ból
Csóti Csaba Erdélyi menekültek levelei 1916-ból Az első világháború népi kéziratos forrásairól az 1970-es évektől kezdődően nagy számban jelentek meg publikációk. Ezek az elemzések és a forrásközlések elé írt bevezető tanulmányok kiemelték, hogy a népi írásbeliség vizsgálata által a korabeli paraszti társadalom gondolkodásmódjáról, egész pontosan ennek a gondolkodásmódnak a változásáról kaphatunk képet. A változásáról, hiszen éppen az első világháború volt az a „világraszóló” esemény, aminek hatására az addig meglehetősen zárt paraszti világkép jelentős módosuláson ment át. A frontot megjárt katonák világlátott, sokat tapasztalt emberekként tértek haza. A „nagyvilág hírein” kívül nemegyszer magukkal hozták a lövészárok-egyenlőség eszméjét és az erőszak elfogadását is. Az ő leveleik, naplóik, visszaemlékezéseik alkotják elsősorban az első világháborús népi kéziratos forrásokat. Csakhogy éppen a megváltozott életkörülmények, a frontélmény hatása miatt ezek a katonák - bármilyen sokan voltak is - már egyáltalán nem a hagyományos, századfordulós paraszti világ kultúrájához tartoztak. Saját családjuk rurális gondolkodásmódjához képest „modemnek” számítottak. Annak a katonának, aki a harctéren a Skoda gyár ágyúit kezelte, vagy megtanulta, hogyan kell a beszorult gépfegyverhevedert kiszabadítani, már nem számított csodálatosnak a cséplőgép. Az otthon maradottak, különösen a nők, még rácsodálkoztak a háború utáni világ némely technikai újdonságaira, de a leszerelt bakák közül sokan már gépmesterként helyezkedtek el az uradalmakban. Ha a világháborúnak a hátországra gyakorolt hatását kívánjuk megvizsgálni, akkor elsősorban az otthonmaradottak, különösen a nők által írott forrásokat érdemes szemügyre vennünk. Ilyen források azonban jóval kisebb számban áll2 nak rendelkezésre, mint a katonák által jegyzett kéziratok." Az 1916-os Erdély elleni román támadás hatására legalább 200.000 ember 3 . . kényszerült otthona elhagyására. Ezeket az embereket a magyar közigazgatási hatóságok tervszerűen széttelepítették majdnem mindegyik magyarországi vármegyébe. A román csapatok gyors visszaszorítása miatt a menekültek hat-kilenc 1 1 Az első világháborús népi kéziratos forrásokkal kapcsolatos irodalomról lásd Környeyné Gaál E. 1985. 2 Egy első világháborús katona anyjának néhány leveléből idéz: Takács É. 1981. 243-253. 3 Az 1916-os román támadás elől 156.079 fő bizonyítottan elhagyta otthonát. Az Magyar Országos Levéltár forrásai azonban arra utalnak, hogy a menekültek létszáma ennek akár a duplája is lehetett. Erre vonatkozólag ld. Csóti Csaba: Az 1916-os román támadás és menekültügyi következményei. Szakdolgozat, JPTE Pécs, 1998.
