Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
300 MIKLÓS TAMÁS Külön érdekesség, hogy később a hősi halált halt Horthy István kormányzóhelyettes emlékének megörökítéséről szóló 1942. évi XX. törvénycikk úgy rendelkezett, hogy „a most vívott háború hőseinek emlékére bárhol az országban emelendő emlékművön Horthy István nevének méltó megörökítéséről is gondoskodás legyen. ”'7 Mivel a törvény ily módon hatással volt az előbb említett 28.282/1942. B.M. ren- deletetre, a belügyminiszter további intézkedésig hatályon kívül helyezte korábbi rendeletét.38 1938. és 1945. között közel 100 első világháborús monumentumot emeltek, ezek szinte kivétel nélkül már a második világháborús hősi halottak neveit is megörökítik.’9 1945-öt követően is találunk még példát első világháborús emlékművek állítására (pl. Tímárban 1948. március 15-én), azonban összességében elmondható, hogy a második világháború végével az emlékműállítások korszaka is lezárult. Az elmúlt több, mint 25 év alatt — a fővárosi monumentumokat nem számítva - mintegy 2000 emlékmű, szobor, tábla stb. született a hősi halottak emlékére.40 Esztergom hősi emlékműve Már az 1917-es törvény megszületése előtt felmerült Esztergomban annak a gondolata, hogy a nagy háború áldozataira egy monumentális emlékművel emlékezzenek meg. 1915. november 9-én Perényi alispán felhivást intézett Esztergom városához és a vármegye többi településéhez a háborúban elesett hősök emlékének megörökítése tárgyában, amelyben emlékművek állítására szólítja fel a város és a vármegye közönségét. Ugyanakkor felkérte a polgármestert és a járási főszolgabírót, hogy „ az emlékművek létesítését célzó mozgalmat hatóságuk területén ad hoc bizottságok megalakításával mielőbb indítsák meg és közismert hazafiságukkal és kipróbált ügybuzgalmukkal vezessék sikerre. ’4I E célból egy előkészítő bizottság alakult Esztergomban, amelynek többek között tagja volt Meszlényi Pál, Esztergom vármegye főispánja; Bleszl Ferenc, az Esztergomi Takarékpénztár igazgatója (és egyben a Sétahely Szépítő Egylet elnöke); dr. Antóny Béla polgármester és Gróh István, az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanára.42 1942. évi XX. törvénycikk. In 1942. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel ellátta: Degré Miklós - Várady-Brenner Alajos. Franklin Társulat, Budapest, é. n. 161-164. o. 47.219/1943. В M. rendelet (1944. január 3.). Belügyi Közlöny. XLIX. évf. 3. sz. (1944. január 16.) 76-77. o. Kovács i. m. 30. o. Uo. 30-31. o. 8922/1915. sz. alispáni rendelet (1915. november 9.). Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja, XIII. évf. 45. sz. (1915. november 11.) 247-248. o. Einczinger Ferenc: Emléket az elesett hősöknek! Esztergom és Vidéke, XXXVIII. évf. 40. sz. (1916. május 25.) 1. o.
