Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
ESZTERGOM ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÉNEK. TÖRTÉNETE 301 Bleszl a Szent Tamás-hegy déli oldalára terveztetett egy emlékművet, amely „a város legtöbb utcájáról sőt messze távolról, így a vasútról és Dunáról egyaránt látható volna, egyben Esztergom város díszét képezné. ” Több elképzelés is született a helyszínnel kapcsolatban, amelyek közül Gróh István 1916-ban készült impozáns terve emelkedett ki.43 Az emlékmű csamokszerűen lett volna kialakítva; egy félkupola alatti oszlopcsarnokban helyezkedett volna el az uralkodó, Ferenc József kétszeres életnagyságú mellszobra, a mögötte lévő kőtáblába pedig a hősök névsora lett volna bevésve.44 Gróh 1916. december 2-án kelt költségvetési terve szerint a monumentális mű 80 000 Koronába került volna.45 Későbbi számítások szerint (1917) a szükséges költségek már 100 000 Koronára rúgtak. A megindult gyűjtés során az Esztergomi Takarékpénztár igazgatója, Bleszl Ferenc 40 éves szolgálati jubileuma alkalmából 5000 Koronát adományozott a nemes célra, és idővel meg is vásárolta azokat a házakat, amelyek a háború után emelendő emlékmű helyén álltak.46 A nemes kezdeményezésnek egy lekicsinylő újságcikk vetett véget. 1918. március 22-én többek között az alábbiakat olvashatjuk az Esztergomi Friss Újságban Hőseink emléke címmel megjelent írásban: „ Úgy tudjuk, az időben a város polgármestere meg is alakította az emlékmű-bizottságot, sőt azt is tudjuk, hogy e bizottság lapunknak e tárgyban elfoglalt álláspontjára helyezkedett és a Hősök Emlékét tényleg a Szenttamás hegyére tervezte meg. Ezen túl azonban még nem igen jutott a bizottság, sőt üléseket sem tartott, bár kétségtelen, hogy ezt a kérdést állandóan felszínen kellene tartania s oly propaganda kifejtés volna szükséges ez irányban, mely egy monumentális létesítményt eredményezne. Nem elég ugyanis, ha erre a célra minden évben pár száz Korona összegyűl, mert ha ilyen tempóban halad az ügy, akkor éppen száz év múltán gyűl össze olyan és akkora összeg, mint amilyen költségbe kerül Esztergom történelmi múltjához és a kifejtendő eszméhez méltó emlék.,A1 Mint láthatjuk, a cikkben meg sem említették Bleszl Ferenc szerepét, aki tulajdonképpen az egész kezdeményezés mozgatórugója volt, sőt az addig elért eredményeket is a polgármesternek vindikálta. Továbbá a cikk végén azt is feltűntették, Hogyan áll a Hősök Emlékének ügye Esztergomban? Esztergom, XXX. évf. 37. sz. (1925. május 13.) l.o. A szép Esztergomért! Esztergom, XXV. évf. 186. sz. (1920. szeptember 19.) 1. o. Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (Esztergom): V.2.b. Esztergom város Tanácsának (1930-tól: polgármesterének) különgyűjtött iratai. Tárgy: I. világháborúban elesett hősök emlékműve. Ad 1641/1932. pm. (A továbbiakban: MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932.) 573. o. MNL K.EML V.2.b. Ad 1641/1932. 574. o.; illetve: A hősök esztergomi emlékműve. Esztergom, XX11I. évf. 12. sz. (1918. március 24.) 3. o. Hőseink emléke. Esztergomi Friss Újság, XII. évf. 68. sz. (1918. március 22.) 1. o.
