Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
314 MIKLÓS TAMÁS noknak, aki meghatározó szerepet töltött be a város történetében a két világháború közötti időszakban. Az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület már 1926 februárjában felvetette azt a gondolatot, hogy a hősi halottak emlékére fákat kellene ültetni a szentgyörgymezői és belvárosi temetőkben.* 104 Később az ország fásítása érdekében a gyönki hősi emlékmű avatása során Horthy Miklós is felvetette az emlékfák ültetésének eszményét.105 1929. január 12-én Antóny Béla polgármester értekezletet hívott össze ebben a tárgyban, amely során úgy határoztak, hogy a Hősök tere (a Simor János utcáig), a Mária Terézia-témek a Rozália-kápolnáig terjedő szakasza, valamint a szentgyörgymezői Hunyady utca kerülne ily módon fásításra. Ennek során minden hősi halott emlékére egy táblával ellátott facsemetét ültetnének.106 Egy leventeintézmény által létesítendő hősi ligethez 800 db sophórát japánakácot és 800 db mezei szilt utalt ki az Országos Testnevelési Tanács a m. kir. zalaegerszegi erdőgondnokságtól és küldött Esztergomba.1"7 108 Mráz József kertész azonban nem tartotta e célra alkalmasnak az OTT által kiutalt fákat. Elképzelése szerint koniferákat tűlevelűeket és örökzöldeket kellene helyettük telepíteni, lehetőleg azokból is minél több fajtát. A telepítés módját illetően úgy gondolta, hogy a fákat nem szétszórtan a város területén, hanem liget szerűen kellene elültetni. Erre legalkalmasabbnak a Mária Terézia utcában építendő iskola mögötti részt, a Szegényháztól a tiszti üdülőtelepig tartotta a legalkalmasabbnak. Véleménye szerint ez által Esztergom „a Hősök megörökítésén kívül a »Hősök Ligete« keretében igen értékes, dendrológiai szempontból Csonka- Hazánkban egyedülálló örökzöld- és fenyőgyűjteményhez jutna, mely arborétum a város nevezetességeinek számát is szaporítaná. ”’°'s A liget ötlete azonban nem valósult meg a későbbiekben. 1930 januárjában dr. Antóny Béla polgármester felhívással fordult az elesett katonák hozzátartozóihoz és a város közönségéhez, hogy a „Hősök parkjának” mielőbbi megvalósítása érdekében ki-ki tehetsége szerint járuljon hozzá a célhoz.109 Végül a Mária Terézia utca két oldalán ültettek emlékfákat a hősi halottak emlékére.110 MNL KEML XV.6.C. 171. tek. 324/1927. kgy. sz. 104 •• Ültessünk fákat hősi halottaink emlékére. Esztergom és Vidéke, XLVII1. évf. 17. sz. (1926. február 28.) 2. o. Kormányzói szózat a fásítás érdekében. Erdészeti Lapok, LXVII. évf. 10. füzet (1928. október) 1-2. o. 106 Hősi emlékfák. Esztergom és Vidéke, L. évf. 5. sz. (1929. január 17.) 1-2. o. Az Országos Testnevelési Tanács hősi fákat küldött Esztergomba. Esztergom és Vidéke, L. évf. 82. sz. (1929. október 27.) 4. o. 108 A földművelési minisztériumtól kapott fák nem alkalmasak a Hősi-liget létesítésére. Esztergom és Vidéke, L. évf. 83. sz. (1929. október 31.) 2—3. o. 10Q 205/1930. pm. sz. (1930. január 17.) Esztergom, XXXV. évf. 25. sz. (1930. január 31.) 2. o.
