Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
ESZTERGOM ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÉNEK TÖRTÉNETE 315 1931 januárjában pedig vitéz dr. Zsiga János városi képviselő intézett beadványt Esztergom képviselőtestületéhez az esztergomi hősök kultuszának terjesztése érdekében. Indítványozta, hogy a város készíttessen „40-50 centiméter nagyságban az állam, a vármegye, a bíbornok-hercegprímás úr, mint örökös főispán és a város címerével díszített, stilizált kerettel ellátott, a hősök névsorát tartalmazó emléklapokat, ezt függesztesse ki elsősorban a városháza minden helyiségében s hatalmi súlyának minden latbavetésével hasson oda, hogy az emléklap ne hiányozzék egyetlen esztergomi hivatal, iroda, műhely vagy üzlethelyiség faláról s minden polgár lakásában is helyet találjon. '1 Az emléklapot végül vitéz Holló Koméi tervezte meg, s márciusban meg is kezdték árusítását a Buzárovits-, Tatarek- és Müller-féle könyvkereskedésekben, valamint Brutsy Gyula üzletében. Az értékesítésből befolyt összegeket a hadigondozottak részére juttatták el.112 Összegzés A fentiekben röviden vázoltuk az első világháborús hősi emlékművek keletkezésének történetét, majd részletesen bemutattuk Esztergom hősi emlékművét. Amint azonban láthattuk, az emlékmű felállítását több olyan egyedinek tűnő epizód is kísérte, amelyek segítségével mégis megfogalmazhatunk bizonyos általános tendenciákat az első világháborús emlékművek állítását illetően. Esztergom esetében is megfigyelhető, ahogyan a hangsúly a kegyeletről a politikai jelentéstartalom felé tolódik el. Véleményünk szerint a Gróh-féle terv panteonszerű építménye is még inkább az előbbi kifejeződése, szemben Lányi emlékművével, amelyben a tudatos jelképhasználat (oroszlán, korona, címer, turul) mellett már a reviziós gondolat is érezhető. Amint említettük, а НЕМОВ szerepe a 20.381/1922. sz. belügyminisztériumi rendelettel nőtt meg jelentősen. Ezt követően csak azon emlékművek kerülhettek felavatásra, amelyeket előzőleg a bizottság - majd később a HEBB - művészileg jóváhagyott. Világosan látható ez a városi mérnöki hivatal által kidolgozott terv esetében, amelyet azért utasított el а НЕМОВ, mert „az ország egy kulturális szempontból oly jelentős városában, mint Esztergomban oly emlékmű hirdesse a hősök dicsőségét, amely alkalmas arra, hogy minden jogos kritikát kiáll- jon és monumentalitásánál és kivitelezésénél fogva országos szempontból is jelentős alkotás legyen. ”113 2754/1930. pm. sz. (1930. április 2.). Esztergom, XXXV. évf. 81. sz. (1930. április 20.) 9. o. Beadvány a képviselőtestülethez az esztergomi elesett hősök kultuszának terjesztésére. Esztergom, XXXVI. évf. 4. sz. (1931. január 11.) 1-2. o. Az esztergomi hősi halottak emléklapja elkészült. Esztergom, XXXVI. évf. 35. sz. (1931. március 29.) 1. o.
