Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
222 KANTOR KLARA és belvizek miatt, amelyek nemegyszer a teljes városrészt romba döntötték. Ez történt például 1783 tavaszán, amikor a Duna áradása és az azt követő mocsarasodás miatt romba dőltek házaik, a tanácsot ostromolták, hogy vezettesse el a vizet. Hasonló volt a helyzet 1786 tavaszán is, akkor egyenesen másik házhelyet kértek a tobánkai lakosok.5S A választott község javaslata ellen a - főként tanácstagokból álló - bizottsági ülés sem tett ellenvetést vagy cáfolatot, de mivel a beadványon nem szerepeltek az ellenzők nevei, felfüggesztette annak tárgyalását.59 Közben a királyi biztos felügyelete alatt arról is döntöttek, hogy a jegyzői hivatalt megbízzák a nixbrodi földek tulajdonosainak összeírásával s annak kijegyzésével, hogy milyen értékű föld van a birtokukban, s ezt összesítve meg tudják állapítani, hogy mennyiért tudja kiváltani a város a szükséges területet.60 A telepítést ellenzők nemcsak szóban és írásban, de tevőlegesen is igyekeztek ellenállni a telepítés gondolatának. Augusztus végén a tanács tudomására jutott, hogy Czauner Péter szántani kezdett azon a részen, ahol a telep helyét jelölték ki, továbbá példáján felbuzdulva néhány más polgár is hasonló lépéseket fontolgatott. A tanács Stájert József szószólót bízta meg a helyszíni szemle elvégzésével, valamint azzal, hogy azonnal vessen véget a királyi rendelettel való efféle nyílt szembeszegülésnek. A tiltakozók ugyanis a határok kitűzésére szolgáló karókat is kiszántották, elmozdították, kiforgatták.61 1794. december 18-án kelt levelében a Kamara megküldte a tanácsnak a nixbrodi telepet ellenző polgárok tiltakozását tartalmazó beadványt, melynek tárgyalását a következő, december 22-ei tanácsülésre halasztották, ahol arról döntöttek, hogy a választott községgel is ismertetni kell a kamarai leiratot, valamint arról is, hogy a tiltakozást másolatban kiadják Pudelko József szenátornak, aki közismerten a telepítés pártján állott.62 A választott községgel 1795 januárjában ismertetett kamarai leirat további feszültséget okozott — elsősorban a választott községen belül - Nixbroddal kapcsolatban, mert kiderült, hogy a szószóló tájékoztatása nem volt hiteles, ugyanis „bizonyos pontjait kihagyva, hamisan olvasta fel ”. A választottak nevében Endér János tiltakozott ez ellen és többek képviseletében is követelte, hogy hívják össze a Nixbrodot ellenző polgárokat, hallgassák meg őket személyesen.63 MNL KEML IV. 1001.a. 196/1783. sz., 1804/1786. sz. MNL KEML IV. 1001 g. Prot. com. Sz. n. 1794. július 31. MNL KEML IV. 1001 .g. Prot. com. Sz. n. 1794. augusztus 1. MNL KEML IV. 100La. 1794. augusztus 27. MNL KEML IV. 100La. 1926/1794. és 1949/1794. sz. MNL KEML IV. 1001.a. 13/1795. sz.
