Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY 223 Mivel a betelepítést célzó megbeszélésen Pudelko József szenátor és Vörös Mihály nem vettek részt, a választott polgárság részrehajlással vádolta meg őket, noha Pudelko József - szenátor és orvos lévén - bizonyos sürgős ügyre, Vörös Mihály pedig a királyi biztos mellett betöltött jegyzőkönyvvezetői tisztére hivatkozva maradt távol. A telepítés ellenzői ezen feldühödve feljelentették Pudelko szenátort, szerintük hivatalához nem illő, tisztességtelen eljárása miatt. Indokaik közt szerepelt, hogy a telepítés érdekében titkos üléseken, házról-házra járva agitált, alattomban gyűléseket tartott, aláírásokat gyűjtött, magát mindig az első helyen feltüntetve. Emellett nem mulasztották el felsorolni azokat a - telepítéssel össze nem függő - cselekedeteit is, amelyek miatt Pudelko szenátor egyébként is népszerűtlen volt köreikben: egy ízben önjelölt követként járt el a Kamaránál Esztergom vásámapjait illetően, figyelmen kívül hagyva a város érdekeit. További sérelmük volt, hogy nemzetet nemzet ellen bujtogatott, például Majer Jakab kőműves mestert is összeveszejtette a komájával, azt mondván neki, hogy egymaga tíz magyarral is felér. S ha ez még nem volna elég, kétféle tisztséget visel, nemcsak szenátor, de városi főorvos is, pedig senki sem lehet képes a kettőt egyformán jól végezni, szorítsák rá, hogy válasszon. A városi tanács valószínűleg úgy értékelte, hogy a nézeteltérés kezd túlnőni a kompetenciáján, mert válaszában hangsúlyozta, hogy a vitás kérdéseket magasabb helyen fogják eldönteni, ami Pudelko szenátor elleni vádakat illeti, a véleményalkotáshoz neki is joga van.64 A telepítést ellenző polgárok azonban továbbra is beadványaikkal zaklatták mind a királyi biztost, mind a városi tanácsot, sőt, mint később kiderült, néhányan útlevelet kérve a tanácstól, személyesen felutaztak Bécsbe, hogy eljárjanak a telepítés leállítása érdekében. Az ellenpárt, Pudelko szenátorral és Bárányay Ferenc65 vezérletével augusztusi tanácsi beadványukban részletesen kifejtették a Nixbrod telepítése mellett szóló érveiket.66 Ezek a következők voltak: • A nixbrodi föld, mely ,, nevezete és értelme szerint is ” hasznavehetetlen, terméketlen talajú föld, ugyan a házak után szokták kiosztani, de sokan nem művelik, van, aki 20 éve sem. Néhányan időnként a földek alját bevetették, de akkor a legeltetést gátolta. Alapvetően legelőnek jó, ám ha házak és kertek lesznek rajta, megfogja a homokot is. • E földek végeit a város muhartermesztésre szokta bérbe adni, ami nagyon csekély hasznot hozott. MNL KEML IV. 1001.a. 53/1795. sz. Baranyay Ferenc a városi gimnázium latin nyelvi tanára volt, maga is költő, és a város történetének kutatója, rokona volt Lauber serfőzőnek, a telepítés nagy pártolója. MNL KEML IV.lOOl.g. 1795. F. 3. No. 200.
