Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
ERDÉLYI SZABOLCS püléseket - tévesen - Esztergom vármegyeinek írja, 1859-es Magyarország leírásának 1. kötetében már a tényleges állapot szerint Komárom vármegyéhez tartozónak.3 Komárom a Kisalföld kelet felé elkeskenyedő végén, a Duna mentén fekszik. A folyam itt sok hordalékot rakva kisebb-nagyobb szigeteket hozott létre. Szőny Szőny eddig ismert legkorábbi, 1211-es említésekor az esztergomi érsekség birtokai között szerepel „Sun” néven. A tatárjárás során elpusztult, egy IV. László (1272-1290) idején kelt dátum nélküli oklevél is elpusztult, üres birtokként jellemzi, amelynek egyetlen háza sincs, csupán 40 ekealj nagyságú (kb. 4320 m. hold) területe. 1249-ben visszakerült királyi tulajdonba, s possessio Zyron, Zyun, illetve villa Zwon néven a komáromi vár birtokai között tartják számon. A település lakói elsősorban szőlőműveléssel foglalkoztak. Egy 1460-ban keltösz- szeírásban mint Zwny oppidum, vagyis vámszedési és vásártartási joggal rendelkező mezőváros szerepel. A török korban a település kétszer is elpusztult: az 1529. évi és az 1594. évi török hadjáratok során és csak 1623-tól szerepel újra az adóösszeírásban. A főút és a Duna közötti un. Forró szigeten írták alá az I. (1627) és II. (1642) szőnyi békét a török szultán és a magyar király követei. A Duna-ág 18. század eleji feltöltődése miatt ez a sziget ma már nem létezik.4 A szőnyi birtok 1659-ben a Zichy család tulajdonába került. 1701-ben kelt írás - többek között — az alábbiakat sorolja fel a birtokon: „Továbbá ebben a faluban vagyon egy sör főző Ház ...Item vagyon egy vendégfogadó ház ... ” A szőnyi uradalomhoz az 1700-as évek elején Szőny, Monostor, Pusztaalmás tartozott. Szőny déli határát összefüggő mocsár borította, melynek területe 666 hold volt. Ezt a mocsarat 1747-ben Mária Terézia megbízásából Mikoviny Sámuel mérnök csapolta le. Ezzel a település mezőgazdasági művelés alá vonható területei megnőttek.5 Az uradalom egy időre Neffzer János báróhoz került, aki 1748-ban egy új templomot építtetett. Ez a templom a mai templomtól keletre állt, és az 1763-as nagy földrengés során összedőlt. 3 MNLOL S 101 - No. 164. és HT В IX a 1840. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1-4. köt. Pest, 1851. Nyomatott Kozma Vazulnál, 2. köt. 30. és 102., 3. köt. 114., 4. köt. 157. o.; uö.: Magyarország 1859-ben statistikai, birtok- viszonyi és topographiai szempontból. 1. köt. Pest, 1859, Boldini Robert Könyvnyomdája, 481. o. Rédli — Számadó: Révkönyv... 17-18. o.; Számadó Emese (szerk.): Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története (kezdetektől 1977-ig). Komárom, 2007, Komárom Város Önkormányzata, 9. o. 5 Számadó: Komárom... 10. o.; MNL OL S 11 No 0290.
