Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG 9 Szőny nagyarányú fejlődése a 18. század második felében az 1749-től birtokos gróf Zichy Miklós (1710-1758) és felesége, Berényi Erzsébet grófnő (1714-1792) idején következett be. A grófnő, férje korai halála után, 1758-tól 1796-ig egyedül irányította az uradalmat. Gróf Zichy Miklós a szőnyi uradalmat korszerű technológiák alkalmazásával, a helyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodási módszerekkel, a természeti adottságok kihasználásával kezdte fejleszteni. Az átmenő forgalom kiaknázásával elsősorban a gabonatermelés fokozására törekedett. Az építkezések biztosításához helyben tégla- égetőt állíttatott. A nagy utasforgalom miatt nagyobb méretű fogadót, mellette száz férőhelyes istállót (1757) és a szekerek részére kisebb épületet építtetett. Szőnyben egy kúria felépítését is elhatározta, miközben Óbudán - uradalmai akkori központjában - egy kastélyt építtetett (1746-1757). Gróf Zichy Miklós halála után hosszú pereskedés kezdődött az özvegy és a család több oldalági rokona között. A pereskedést kihasználva Grassalkovich Antal kamaraelnök per és egyezség útján visszaszerezte a Zichy családtól a kamarának az óbudai uradalmat, a szőnyi birtok azonban Berényi Erzsébet kezén maradt. Többszöri földrengés és árvíz ellenére az uradalom fokozatosan fejlődött. A mocsárlecsapolások lehetővé tették a termőterület növelését. A grófnő gyarapította az uradalomban lakók számát, s telepeseket is hívott. Szőnyben bővítette a vendégfogadót és az istállót; majort, pajtát és magtárat, Füzitőn sörfőzőt építtetett. A Pannónia dűlőben kertészetet alakított ki, Monostoron szőlőt telepíttetett, Elerkály pusztán juhászatot szervezett. Az 1767-es úrbérrendezés végrehajtása során 1763-1787 között alakult ki a szőnyi uradalom majorsága 4512 holddal, míg a telkes jobbágyok és házas zsellérek használatában 5483 hold maradt. A grófnő saját birtokközpont kialakítását kezdte el az 1748-ban épített és az 1763-as földrengésben összedőlt katolikus templomtól nyugatra, addig érintetlen területre. (A földrengésben a meglévő 266 szőnyi házból 147 sérült meg és dőlt össze.) Az új barokk városközpont déli oldalán helyezkedett el a szőnyi Szentháromságszobor (1764) a főút mellett, a mai kastélykertben. Mögötte húzódott a később kialakított hatalmas, rendezett park, mellette épült fel az iskola. Vele szemben épült fel az új katolikus templom (1774-1777), attól keletre a papiak, nyugatra a kastély, távolabb keletre a gazdasági épületek. A szobor az 1783-as újabb földrengésben nem sérült meg. Alsó részén elhelyezett oltárt sokáig - az új templom elkészültéig (1777) biztosan - szakrális célokra használták. A szobrot nem a pestis elleni védelem, hanem árvíz és földrengés elleni védelem kérésére emelték.6 6 Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából. In Fülöp Éva-Kisné Cseh Julianna (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei. 10. Tata, 2003, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumának Igazgatósága, 213-216. o.
