Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
Erdélyi Szabolcs Nedamtól Komáromig Komárom településszerkezetének változása a 18-19. században Tanulmányomban a mai Komárom 18-19. században végbement térszerkezeti változásait szeretném bemutatni. A ma Komárom nevet viselő város három településből jött létre. A történelmi változások folyamán a közigazgatási beosztás és az elnevezések sokat változtak. A központi települést illették Dél-Komárom, Rév-Komárom, Komárom-Újváros, Új-Komárom, Komárom-jobbpart, Komárom 4. kerület, Komárom Dunajobbpart1 megnevezésekkel is Komárom szabad királyi várossal történt 1896-os egyesülést követően. Azt megelőzően Rév illetve Új-Szőny nevekkel találkozhatunk, továbbá a katonai térképeken a Nedam, Edam névvel is. A másik település Szőny, amely 1977-től tartozik Komáromhoz, neve egy időben Uj-Szőnytől való megkülönböztetésképp Ó-Szőny volt. A harmadik település az 1932-től közigazgatásilag Komáromhoz tartozó Koppánmonostor, Pusztamonostor vagy Koppány- monostor. A területhez hozzátartozott 1958-ig a ma Almásfüzitő néven ismert település is Füzitő, Füzitőpuszta néven. 1958. november l-jével Szőny községhez tartozó Füzitőpuszta, Perjéspuszta, Vasútállomás és őrházak külterületi lakotthelyeket Almásfüzitő néven önálló községgé szervezték.2 A terület Komárom vármegyéhez tartozott, még a szabadságharc után is, amikor a vármegye Duna jobb partjára eső része, vagyis a tatai és gesztesi járások Esztergom megyéhez kerültek, a Duna bal partjára eső része pedig a volt Esztergom megyei párkányi járással együtt alkotta Komárom megyét. így a Duna lett a határ Komárom és Esztergom megyék között, s csupán Ó- és Új-Szőny maradt Komárom megyénél a jobb parti települések közül Monostor, Harkály és Füzitő pusztával együtt. Fényes Elek Geográfiai szótárában (1851) a Komárom vármegyében maradt jobb parti teleDárdás cikke a Komáromi Lapok 1940. szeptember 17-i számában. Idézi: Rédli Margit- Számadó Emese: Révkönyv. Komárom, 2010. Komárom Város Önkormányzata, 9. o. Petrikné Vámos Ida (összeáll, és bev.): A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Budapest, 1996, Magyar Országos Levéltár, 89. o. /Levéltári Módszertani és Oktatási Füzetek 1. szám/.
