Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
ESZTERGOM ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÉNEK TÖRTÉNETE 307 zott alakot: „oly művészi módon készítendő, hogy abban a férfiúi harcos szépségei, a katona mély gyásza elesett bajtársai felett, annak nagy tisztelete hős halott bajtársai iránt visszatükröződjék. ”73 * * A posztamens tetején egy ordító oroszlán ül, amely szimbolikáját tekintve kifejezi „Esztergom határvárosságát és állandó tiltakozást az elorzott túlsófélért.’'14 Felemelt bal mellső lábával a Szent Koronát és Magyarország címerét védi, míg jobb mellső lábával harci emblémákba kapaszkodik, és „mintegy átdörgi a túloldal Jelé: »Nem, nem, soha!«”15 így az emlékmű és a hozzá társított jelentéstartalom nem csak az első világháború hősi halottaira, hanem a trianoni békediktátumra is emlékeztet. Az alépítményt profilozott párkány fedi, innen emelkedik a faragott quadratikus kövekből álló obeliszk, amelynek befejező részén szárnyaikkal urnát tartó turulok láthatóak. Október 21-én Esztergomban Lányi megállapodott Brennerrel, amelynek értelmében - saját művészi honoráriumának csökkentése mellett - 350 000 000 Koronáért vállalná az emlékmű elkészítését. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a parkírozást és a szükséges kerítés elkészítését. Ez utóbbiak mintegy további 20 000 000 Koronát jelentenének. Előlegként a városnak a fenti összeg 35%-át kellene kifizetnie, a többi részletet pedig a munkálatok előrehaladásának megfelelően. Lányi ugyanakkor 1926 júliusára vállalná az elkészítés határidejét.76 November 6-án a városi közgyűlésen tárgyalták a pénzügyi bizottság és tanács javaslatát Lányi megbízásával kapcsolatban. Dr. Jármy István kérdést intézett a bizottsághoz, hogy volt-e nyílt pályázat kiírva a hősök emlékművére, illetve arra a kérdésre akart választ kapni, hogy ki adott megbízást Lányi Dezsőnek. Az ügy előadója az alábbiakban válaszolt a kérdésekre: „ [a] Hősök emlékének megörökítésére kiküldött bizottság sokat foglalkozott az emlékmű kérdésével és úgy helybeli, mint különösen fővárosi művészektől szerzett be mintákat és ajánlatokat, melyeket azonban kivitelre alkalmasnak nem talált s így nyert megbízást Lányi Dezső azzal, hogy tervet készítsen, mely különösen a Mária Terézia utcában leendő felállításra legyen alkalmas. Az ö tervezetét a szakbizottságok és a minisztérium is alkalmasnak találták, s így bár Lányival szemben a város kötelezettséget nem vállalt, a pénzügyi bizottság és tanács a legjobb meggyőződésével ajánlotta a tervet elfogadásra. ”11 MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 390. o. Hősök emléke. Esztergom és Vidéke, XLV1I. évf. 65. sz. (1925. augusztus 15.) 3. o. Készül az esztergomi hősök emléke. Esztergom, XXXI. évf. 26. sz. (1926. április 4.) 3. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932.439. o. MNL KEML XV.6.C. Esztergom város képviselőtestületének iratai 1879-1944 (A továbbiakban: MNL KEML XV.6.C.) 169. tek. 244/1925. kgy. sz.
