Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
308 MIKLÓS TAMÁS A közgyűlésen azonban többen is kifogást emeltek az emlékművel kapcsolatban: Nádler István a bemutatott terveket elhibázottnak vélte és nem tartotta művészileg elfogadhatónak; dr. Jármy István pedig helyesebbnek tartotta volna, ha a hadirokkantak számára építenének egy házat, és abban kerülne elhelyezésre egy emléktábla. A polgármester kijelentette, hogy „nincs ellene a pályázat kiírásának, de nem hiszi, hogy a történtek után akadna művész, aki vállalkoznék egy új tervnek az elkészítésére. ” A képviselőtestület végül névszerinti szavazással 32 : 18 arányban nem fogadta el a javaslatot, és utasította a város tanácsát, hogy az emlékműre vonatkozóan hirdessen nyílt pályázatot, majd a szakbizottságokkal való tárgyaltatás után mielőbb terjessze a közgyűlés elé.78 A közgyűlés határozata ellen azonban Lányi Dezső,79 és később dr. Brenner Antal főjegyző is fellebbezett a vármegye törvényhatóságához. Utóbbi szerint a fellebbezés ,,fö indoka azon tény, hogy a város képviselőtestülete nem volt kellőképpen tájékoztatva a tanácsi javaslat anyagi és erkölcsi jelentőségéről és a helyi lapokban megjelent s a szobormű készítője ellen felekezeti gyűlölségből eredő támadásnak hatása alatt állott [...]. ” Brenner megismételte a polgármester korábbi álláspontját, miszerint egy újabb pályázat eredményessége kétséges, mert „amidőn egy neves művésznek mint Lányi Dezsőnek egy komoly tervét, mely művészekből álló bíráló bizottság által elfogadva a legkompetensebb kritikát kiállotta, a közönség indoklás nélkül elvet — fog-e akadni komoly pályázó az újabban meghirdetett pályázatra. ’’ Továbbá hozzátette, hogy a közgyűlési határozat végrehajtása az emlékmű felállításának ügyét hosszabb időre elodázná, és a város tanácsának két évnyi munkájának eredményét tenné teljesen tönkre.80 December 1-jén Komárom és Esztergom vármegyék rendkívüli közgyűlésén új határozathozatalra utasították Esztergom város képviselőtestületét a Hősök emlékének ügyében, amelyet a „ takarékosság szem előtt tartásával ” kellett meghoznia a testületnek.81 Kimondták azt is, hogy „[...] az érvényben álló rendelkezések értelmében azon kérdés elbírálására, hogy valamely Hősök emlékének megörökítésére szánt emlékmű művészi szempontból a kivitelre alkalmas e vagy sem, első sorban az Országos Képzőművészeti Tanács fentebb említett bíráló bizottsága illetékes és [...] ezen bizottság által országos nevű művészekből álló bírálóinak véleménye alapján adott véleménnyel szemben nem lehet súlyt adni a képviselőtestület azon MNLKEMLXV.6.C. 244/1925. kgy. sz. 14.374/1925. tan. sz.; Egyhangúlag elfogadták... Esztergom, XXX. évf. 85. sz. (1925. november 8.) 2. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 399-400. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 411—112. o.; továbbá: A Hősök Emlékének ügyét megfeleb- bezte [(sic!) !] a városi tanács. Esztergom, XXX. évf. 90. sz. (1925. november 25.) 1. o. Széchenyi emléke a vármegye közgyűlésén. Esztergom, XXX. évf. 93. sz. (1925. december 6.) 1. o.
