Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
296 MIKLÓS TAMÁS 1915-től jelennek meg a nemzeti áldozatkészség szobrai. Ezek azonban nem kegyeleti, hanem jótékonysági céllal létesültek, ezért tanulmányunkban eltekintünk részletesebb ismertetésüktől. Társadalmi kezdeményezés eredményeként alakult meg 1915-ben a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (НЕМОВ) is, amely elsőként kezdeményezte hivatalosan a háborúban elesett katonák emlékének méltó megőrzését. 1915. j anuárj á- ban levelet írtak a belügyminiszternek, amelyben egyrészt felhívták a figyelmet a hősi emlékművek állítására irányuló társadalmi igényre, másrészt a silány emlékművek felállítását az egységes és kontrollált kivitelezés által vélték megvalósíthatónak.14 Sándor János belügyminiszter ezt követően 1915. júniusában körrendeletéiben hívta fel a törvényhatóságok figyelmét, hogy a hősi emlékművek állításával kapcsolatban a HEMOB-hoz forduljanak tájékozódás céljából.15 А НЕМОВ 1916 augusztusában azt is elérte, hogy minden, a Honvédelmi Minisztérium által felállítandó emlékmű tervét ő véleményezhesse, ami mutatja a szervezet jelentőségének fokozatos növekedését. Októberben а НЕМОВ már tervgyűjteményt adott ki az általa javasolt emlékművekről.16 A hősök emlékének megörökítéséről 1917-ben már törvénycikk rendelkezett,17 amely kimondta: ,, 1. Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében. 2. Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak a nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel. ”18 A törvény a részletes szabályozást és a végrehajtást a belügyminiszterre bízta. Habár az erre vonatkozó belügyminiszteri rendelet utalt arra, hogy „ [a] törvény végSomfay Örs: Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri valamint közösségi hősi emlékei és ezek adatbázisa. Doktori értekezés. PPKE ВТК Történettudományi Doktori Iskola. Budapest, 2012. 116. o. 18.987/1915. ein. В. M. rendelet (1915. június 23.). Magyarországi Rendeletek Tára, XLIX. évf., Budapest, 1915. 253. 831-833. o. Ravasz István: A hősi emlékművek és a Hősök Emlékmiinnepe története („Az ősök sírjai avatják az országot hazává”) In Hadobány Pál: Világháborús emlékművek Edelény környékén. Edelényi Füzetek 50. Edelény, 2015. 9. o. 1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a frontról levelet írt gróf Tisza István miniszter- elnöknek, amelyben már javasolta egy olyan törvény meghozatalát, amellyel az állam minden községben emlékművet állítana a világháború hőseinek emlékére. Abele 1916-ban Zita királynén keresztül IV. Károlyhoz fordult, aki levelet írt a magyar miniszterelnöknek, így mozdítva elő az ügyet. Lásd Ravasz i. m. 9-10. o. 1917. évi VIII. törvénycikk. In 1917. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel elláta: Grecsák Károly - Lányi Márton. Révai Testvérek Irodalmi Intézete Részvénytársaság, Budapest, 1918. 146-147. o.
