Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
294 MIKLÓS TAMÁS a román hadszíntérre. A háború végén az ezred a m. kir. 37. honvéd hadosztállyal a nyugati frontra került, ahol már nem került tényleges harci alkalmazásra.4 Természetesen nem csak a fentebb említett ezredekben küzdöttek esztergomiak, hanem megfordultak a különböző tüzér, huszár és műszaki alakulatoknál is. így a Monarchia szinte összes frontján megtalálhatjuk őket. Hadifogolyként ugyanígy eljutottak a világ számos más messzi tájára is. Az első világháború kitörésekor az 1912. évi véderőtörvény (1912. évi XXX. törvénycikk) volt életben, amely alapján a védkötelezettség a 19 és 42 éves kor közötti férfiakra terjedt ki. A törvény 12 évben határozta meg a szolgálati időt, azonban ebből ténylegesen csak két évet kellett letölteni a gyalogságnál. A lovasságnál és a tüzérségnél továbbra is három évig, a haditengerészetnél pedig négy évig tartott a kiképzés. A hátralévő időt tartalékban kellett letölteni. Az alkalmas férfiakat 21 éves korukban hívták be katonának. Azok, akik valamilyen okból kifolyólag nem teljesítettek tényleges katonai szolgálatot 34. életévükig póttartalékosnak minősültek. 1915-ben a hatalmas veszteségek pótlására a hadkötelezettség korhatárát az 1915. évi II. törvénycikkel a 18-50. év közötti férfi lakosságra terjesztették ki. Az 1915. évi III. törvénycikkel azt is lehetővé tették, hogy a népfölkelésre kötelezett magyar állampolgárokat a Galíciából és Bukovinából kiegészülő osztrák seregtestbe is beoszthassák, mivel azok sorozási területei ellenséges megszállás alá kerültek. így telepítették át a vármegye területére, Párkányba a cs. és kir. 89. gyalogezredet Galíciából, amelynek kötelékébe vármegyebelieket, így esztergomiakat is beosztottak. 1916-ban a hadkötelezettség felső korhatárát 55 évre emelték. Ebben az évben már az 1865-ben született férfiaknak is be kellett vonulniuk. 1918 elején pedig megkezdődött az 1900. évi születésű népfölkelésre kötelezettek összeírása és sorozása is.5 Amint ebből is látható, a férfi lakosság széles rétegét érintette a háború. Közülük azok a születési évfolyamok hozták a legnagyobb véráldozatot, amelyeknek a háború kitörésétől kezdve arcvonalbeli szolgálatot kellett teljesíteniük.6 Voltak olyan családok, akik elé az átlagnál nagyobb kihívásokat állított a háború. Ilyen család volt például az esztergomi 86 éves Krammer Simoné is, akinek 1917-re már 8 fia Az ezred történetére vonatkozóan lásd A volt m. kir. nyitrai 14. honvéd gyalogezred története. Összeáll.: Németh (Deisler) Károly. I. köt. Haditevékenység 1914. augusztus 1-től 1915. szeptember 6-ig. Budapest, 1927.; A volt m. kir. nyitrai 14. honvéd gyalogezred története. Összeáll.: Németh (Deisler) Károly. II. köt. Haditevékenység 1915. szeptember 7-től 1918. november 27-ig. Budapest, 1928. A 18 évesek sorozása. Esztergom, XXII. évf. 52. sz. (1917. december 30.) 3. o. Mike Gyula: A Magyarbirodalom és a mai Magyarország vérvesztesége a világháborúban. Statisztikai Szemle, V. évf. 7. sz. (1927. július) 633. o.
