Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
ESZTERGOM ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÉNEK TÖRTÉNETE 295 teljesített frontszolgálatot. Krammer Simont ezért 500 koronával és egy díszes ezüstórával ajándékozta meg az uralkodó, IV. Károly király.7 A hősök emlékének megőrzése Számos településen már a háború elején felmerült annak az igénye, hogy az elesett hősök emlékét maradandó formában őrizzék meg az utókor számára. Az ekkor állított emlékművekre még inkább jellemző a spontaneitás, mint ahogyan azt Pilismarót emlékműve is mutatja.8 Hasonlóan alulról szerveződő kezdeményezésekkel országszerte találkozhatunk, amint azt L. Juhász Ilona is bemutatja könyvében.9 Ilyen kezdeményezés volt Esztergomban a Szent Benedek-rendi Katholikus Főgimnázium felhívása is, amelyben az iskola egykori tanítványainak vitézi tetteire, vagy hősi halálára vonatkozó adatok gyűjtésére szólította fel a közönséget.10 * Az iskola 1915-1916. évi értesítőjében már részletesen be is számoltak a hősi halált halt, megsebesült, hadifogságba esett, a harctéren levő, vagy a már bevonult és éppen még kiképzés alatt álló tanítványokról." Az iskola az emlékműállításban is élenjárt: 1921-ben elsőként avatott emléktáblát Esztergomban hősi halottainak emlékére. 1914-ben az Országos Iparművészeti Társulat hirdetett pályázatot háborús emlékművek tervezésére, amely azonban az elvárt eredményhez képest sikertelen maradt. Ekkor ugyanis mindössze csak 273 pályamű érkezett be, továbbá a jelentős művészek is távolmaradtak.12 A következő évben ezért megismételték a pályázatot, és ezúttal rangsorolták, illetve díjazták is a beküldött műveket. Ezen a pályázaton jelent meg az Isten Kardja motívum, amely modern értelmezésben a nemzeti egységet testesítette meg. 1916-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége Isten Kardja, hősök emléke címmel adta ki albumát, amelyet egyben mintakatalógus is szántak.12 A hercegprímás beszéde Krammer Simonhoz. Egyenlőség, XXXVI. évf. 22. sz. (1917. június 9.) 7. o. Kovács Ákos: „Emeljünk emlékszobrot hőseinknek”! In Kovács Ákos (szerk.): Monumentumok az első háborúból. Budapest, 1985. 26. o. L. Juhász Ilona: Neveitek e márvány lapon... A háború jelei. Jelek a térben 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010. 17-26. o. Az esztergomi Szentbenedekrendi Kath. Főgimnázium értesítője az 1914-5. iskolai évről. Közzéteszi: Molnár Szulpic. Laiszky János Könyvnyomdája, Esztergom, 1915. 78. o. Az esztergomi Szentbenedekrendi Kath. Főgimnázium értesítője az 1915-16-ik iskolai évről. Közzéteszi: Molnár Szulpic. Győr, 1916. 33-67. o. Kovalovszky Márta: Kegyelet-szolgáltatás. In Kovács Ákos (szerk.): Monumentumok az első háborúból. Budapest, 1985. 50. o. Kovalovszky i. m. 51. o.
