Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
Miklós Tamás Esztergom első világháborús emlékművének története „Soha ilyen mozgalmas élet nem volt Esztergomban ” - írta a Szerbiának küldött hadüzenetet követően az Esztergom c. hetilap.1 A világháború kitörésekor a részleges mozgósítás ugyan még nem érintette a várost, azonban az általános mozgósítás elrendelését követően jelentősen felbolydult az élet. Az itt állomásozó cs. és kir. 76. gyalogezred II. és IV. zászlóaljai azonnal útnak indultak Sopronba. Velük tartott több esztergomi önkéntes is.2 Esztergom háziezredének, a cs. és kir. 26. gyalogezrednek ekkor csupán a III. zászlóalja és a pótzászlóaljkerete állomásozott a városban. Az ezred távol lévő részei augusztus 5-én, két lépcsőben érkeztek meg Győrből. A háziezred katonái végül augusztus 7-én és 8-án indultak el a keleti frontra.3 A 26-osok augusztus 25-én estek át a tűzkeresztségen, amikor Stroza felé támadtak, majd augusztus 27-én Majdan-Jeziorkánál, 28-án pedig Zdrapynál vívtak súlyos, de eredményes harcokat. Ettől kezdve az ezred egészen 1917. október közepéig az orosz fronton harcolt. A 26. gyalogezred egyik legnagyobb haditettét 1915. április 13-14-én a Kárpátokban hajtotta végre, amikor visszafoglalta a Ceremcha magaslatot. 1917 októberében a 26-osokat az olasz harctérre vezényelték, ahol különösen súlyos harcokat vívtak a Hétközség fennsíkon, Asiago városánál. A gyalogságon belül a honvédséghez besorozottak nagy része a nyitrai székhelyű m. kir. 14. honvéd gyalogezreddel vonult ki először az orosz, majd pedig A háború hatása Esztergomban. Esztergom, XIX. évf. 31. sz. (1914. augusztus 2.) 5. o. Balogh Boglárka: Esztergom az I. világháború idején. In Bárdos István (szerk.): Esztergom évlapjai, Annales Strigonienses 2000. Balassa Bálint Társaság, Esztergom, 2000. 175. o. 3 Téves az a szakirodalomban elterjedt adat, miszerint a 26-osok 1914. augusztus 4-én indultak el a harctérre Esztergomból. Lásd O’sváth Andor (szerk.): Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest, 1938, Magyar Vármegyék és Városok Múltja és Jelene, 157. o. Ezt az adatot veszi át Pifkó Péter - Zachar Anna: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig. Esztergom, 2000, szerzői kiadás, 83. o.; illetve: Balogh i. m. 175. o.
