Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
22 ERDÉLYI SZABOLCS pékén is hol a magyar, Új Szőny, hol a német Neu Szőny változat tűnik föl. Új Szőny: egy 1860-as vízrajzi45; Neu Szőny: egy 1850-es vízrajzi, egy 1853-as út-, egy 1853-as és két 1854-es vízrajzi, továbbá egy 1854-es helyszínrajzi térképen.46 Az 1870-es évektől német neve ismét Edam, így szerepel a Helységnévtárakban (1873, 1877, 1882, 1892), a Pallas Nagylexikonában47, А П. katonai felmérésből levezetett Magyar Királyság részletes térképén 1869—188148, a III. katonai felmérés szelvényein49. A kutatás során eddig egyetlen, egy 1794-ben készült, Komárom vármegyét ábrázoló térképet találtunk, amelyen a település Neu Comorn Új Comárom néven található meg.50 Az I. katonai felmérés a mai Igmándi út - Klapka György út-Duna által közrezárt háromszögben három csoportban mintegy 65 házat ábrázol (kb. a mai Gyár utca két oldalán), valamint a dunai „repülőhidat”.51 Vályi Andrástól (1799) Új-Szőnyről csak a következőket tudjuk meg: „ Új Szőny. Komárom Várni [ármegye] földes Ura Gróf Zichy Uraság. ”52 * 1811-ben a település már nem csak a mai Gyár utca környékére szorítkozott: az Igmándi út két oldalán is házak sora látható.51 Nagy Lajos 1828-ban 159 házról és 891 lakosról tud (akik közül 568 római katolikus, 317 evangélikus és református és 6 izraelita volt), és van postaállomása.54 1836-ban Fényes Eleknél a következőket olvashatjuk: „Szőny (Új) (ném: Edam) magyar f Komárommal által ellenben: 568 hath. 317 ref. 6 'sidó lak. kik többnyire mesteremberek és zsellérek. Sok szép privát és urasági épületek. Nagy póstaház s vendégfogadó. F. U. [földesúr] G[gróf]. Zychy János örökösei.”55 Ugyanő 1848-ban a következőket írja: „ Új Szőny, telepített pusztai falu, Komáromtól ,4/I6, Neszmélytől l4/l6, Ácstól, melly két utóbbi közt saját póstaváltása van l0/l6 állomásra, a Duna jobb partján, Komárommal épen átellenben, a budabécsi MNLOLS 101 - No. 729. MNL OL S 101 - No. 105.; MNL OL S 101 - No. 87/2.; MNL OL S 101 - No. 161.; MNL OL S 101 - No. 289/1.; MNLOLS 101 - No. 289/3-8.; MNLOLS 101 - No. 295. A Magyar Korona országainak helységnévtára 1873. 1300. o.; ua. 1877. 886. o.; 1882. 847. o.; Jekelfalussy József (szerk.): A Magyar Korona országainak helységnévtára. Budapest, 1892, Országos M. Kir. Statisztikai Hivatal. 1632. o.; Pallas Nagylexikona. 1893-1897. HT В 531. http://mapire.eu. HT В IX a 397.; MNL K.EML XV.2. 1884 és 1893-as kiadása. HT В IX a 628. HT В IX a 1116, Colonne X. Sectio 15. szelvény. Vályi: Magyar Országnak... III. köt. 430. o. MNLOLS 12 - Div. XI. - No. 74:1-12., 10. 11.szelvény. Nagy .Notitiae... 135.o. Fényes: Magyar országnak... 163. o.
