Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG 23 föpósta-útban. Határa csak 235 holdat foglal s általában majorsági, de 135 h, a zsellérek s a t. közt van kiosztva; 100 h. pedig nagyobb részben majorsági birkalegelőül szolgál. Egy felöl az ószőnyi határ, más felöl a Duna határozzák. Sok helyt az áradások járják, egyébiránt fekete homokos. Népessége 590 r. kath. 23 ágost. 212 ref. összesen 825 l. a r. kath. leányegyház az ószőnyihez, a ref a komáromihoz tartozik. A lakosok kézmívességből, fuvarozásból, hajózásból, napszámból élnek, robotaikat többnyire megváltják. Kézmíves van 36 mester; az asztalosoknak és lakatosoknak különös czéhök van; nemescsalád 33, hazátlan zsellér 35. Házak száma 152, ezenkívül urasági ház a nagy vendégfogadóval 7; továbbá a tatai és kisbéri uradalmaknak van itt Jalerakó-helyök, mellyért szinte adóznak. Van cs. kir. posta- hivatal. E hely csak egy pár évtizeddel ezelőtt népesítetett meg, s eleinte csupán koldusok kezdtek itt megtelepedni, s innen vette a hely Nyedám tót nevét, mellyért most a lakosok felette haragszanak; később Komáromnak közelléte s ezzel álló hajóhíd általi összeköttetése jó keresetmódot ada az itt megtelepedő napszámosoknak és kézmíveseknek, most már számos házak csínja nemi vagyonosságra is mutat. Egyébiránt a komáromi várerősség ide is kiterjesztetni szándékoltatván, terv szerint a telep kis határának legalább egy része rövid időn ahhoz foglaltatik. Földesúr gr. Zichy János örökösök. ”5Í> 1848-ban a Komáromot sújtó tűzvész Új-Szőnyre is átterjedt, ahol 14 ház égett le.57 A szabadságharc Komáromért vívott csatái további károkat okoztak a településen, aminek következtében Uj-Szőny teljesen elpusztult. A 19. század második felében bekövetkező fejlődését a vasútnak köszönhette: Az 1855-ben átadott Győr-Bécs vasútvonal 37 kilométeres meghosszabbítása 1856- ban elsősorban katonai célokat szolgált: Komárom, pontosabban az ahhoz kapcsolódó Új-Szőny körül épített erődrendszer sarkallta. 1860-ban a Székesfehérvárra tartó vasútvonalat adták át, 1884-ben hosszabbították meg a bécsi vonalat Budapestig. 1891-ben pedig megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom vonal is. A mocsaras, vizenyős területek miatt a vasút Komáromot sokáig elkerülte. Az 1832-36-os rendi országgyűlésen törvényt alkottak az első vasútvonal megépítéséről, amely Pest-Buda és Bécs között közlekedett volna. A Duna jobb oldalán vagy a baloldalon futó nyomvonal közül az utóbbi győzött. Első részeként a Pest-Vác szakasz épült meg 1846-ban. A teljes vonal a Párkánynána-Pozsony közti 135 kilométeres szakasz üzembe helyezésével készült el 1851. szeptember 6-án. Ez a vasútvonal kikerülve a Csallóköz árvízjárta területét - Komáromot elkerülve Fényes: A magyar birodalom... 157-158. o. 57 Sikos T. Tamás-Tiner Tibor (szerk.): Egy város - két ország. Komárom - Komárno. Komárom, 2007, Selye János Egyetem Kutatóintézete, 52. o.
