Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
214 KÁNTOR KLÁRA 1792-ben a pesti egyetem áthelyezéséért próbált lobbizni a város, közvetítő pártfogónak ugyancsak az érseket kérte fel, sőt olyannyira komolyan vették a lehetőséget, hogy Hideghy Ferenc inzsellérrel 6 aranyért tervet készíttettek az egyetem elhelyezésére.40 * * * II. József alatt tovább folytatódott a város lassú területi teijeszkedése, a lakosság létszámának növekedése. 1785-ban kamarai felszólításra a városi tanács kimutatást készített a területéről, beépítettségéről, a további telepítési lehetőségekről.41 Ebben közli, hogy • a belterület öt negyedre oszlik, azon kívül van még a Szérűskert nevű városrész, melyhez a Terézia és József utcák tartoznak; • a terület nagysága: 272 967 négyszögöl; • ebből a beépített terület 9216 és fél négyszögöl középület; 72 287 négyszögöl magánház; • régi épületromok (sem magánkézen, sem gazdátlanul) nincsenek; • kertek: 1014 négyszögöl a városé, 51 614 négyszögöl magánszemélyeké; • üres telek, ami beépíthető: a József utca folytatásában, amelyet eddig kender- földnek használtak, itt 30 877 négyszögöl beépíthető, ez külterületnek számít, a városon kívül helyezkedik el, magánosok birtokolják, akik adóznak utána, de készpénzen történő megváltás esetén kötelesek lesznek visszaadni; • üres terület a házak folytatásában 213 négyszögöl; • haszonvehetetlen üres terület nincs. Esztergom város területének látványosabb növekedése a 19. század első évtizedeiben ment végbe, amikor a napóleoni háborúk lezárultával az egyházi intézmények régóta óhajtott visszaköltözése komolyra fordult, a várhegyen elkezdődött egy nagyszabású beruházás is: a bazilika építése. Az 1820-as években épült ki a dorogi országút két oldalán, illetve a Táti út között Ferencváros városrész, mely nem kis részben annak köszönhette létrejöttét, hogy egy tehetős és önzetlen polgára, nemes Kerekes József vármegyei tiszti ügyész ötévi munkával, rengeteg költséggel és fáradsággal feltöltette - a város által elhanyagolt és lényegében már fúnkcióját is vesztett - elmocsarasodott városárkot a Budai kapu környékén. Ezzel a környéket sikerült vonzóvá tenni, s a korábban MNL KEML IV.lOOl.b. 1792. Protocollum Oeconomicum (a továbbiakban: Prot. Oec.) április 7-i ülés. A tervezet szerint a városháza melletti házsort egészen a plébániáig, valamint a szemközti ferences kolostor épületét kívánták bekapcsolni az egyetemi negyedbe. MNL КЕМL IV. 1001 .g. 1785. F. 8. No. 10.
