Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
215 A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY ezen a részen kimért és olcsón kínálgatott telkek a rendezettebb környezet hatására sorra keltek el s rövid idő alatt csinos házakkal épült be.42 A városvezetés koncepciótlansága anyagi helyzetének javítására, nehézkes ügyintézése, amelynek hátterében gyakran döntésképtelenség állt, jól látható Esztergom településtörténetének leghosszabb, legsikertelenebb, és legtöbb indulattal járó, ún. „nixbrodi szállítmány” történetében. Nixbrod betelepítése. A kezdetek. Esztergom 18-19. századi településszerkezetének változásait alapvetően úgy jellemezhetjük, hogy a városfalon kívül keletkezett újabb városrészek kivétel nélkül az anyavárossal szorosan összeépülve, a város szerves folytatásaként, a belterületi határ egyre kijjebb tologatásával jöttek létre. Ezzel szemben mai Esztergom-Kertváros városrész, illetve ennek előzménye, a város legtávolabbi pontján, a déli városhatáron, az ún. Nixbrodon kezdődött. Nixbrod a Dorogi-patak és a Dorog felől Tátra vezető, ún. bécsi országút között elhelyezkedő, mintegy 560 holdas szántófölddel volt azonos. Nixbrod nevének első említése a városi iratokban - jelenlegi ismereteink szerint - 1784-ből származik. Ebben Jaczyg György, a vármegye és a prímácia főmatematikusa, a város által felkért mérnök jelenti a tanácsnak, hogy a Sátorkő-alja dűlőben, valamint a „Lapos föld seu Nixbrod” nevű dűlőben elvégezte a parcellák kimérését. Az utóbbi dűlőben 20 parcellát mért ki, összesen 39 106 négyszögöl kiterjedésben, mely 70 egész és 26/32 pozsonyi mérő alá való földet tesz ki.43 (1. sz. melléklet) A város, déli határának ezt a bécsi útra kiszögellő csücskét régóta postdomális, azaz a házak után járó szántónak használta, elnevezése korábban Lapos föld vagy Laposon volt. Nixbrod - a két nyomásban művelt városi szántóföldek közül - a Dunai dűlői földekhez tartozott, míg a másik, a dorogi országút melletti Laposi szántók a Hegymegi dűlő földjeihez.44 Minőségét tekintve Nixbrod az egész határ legrosszabb földjének számított. * * * * II. MNL KEML IV. 1001.g. 1820. F. 2. No. 214. MNL KEML IV. 100l.g. 1784. F. 6. No. 9. Nem állíthatjuk, hogy a Nixbrod helynév korábban nem fordulhatott elő, ugyanis Esztergom város levéltárának a rendi korszakban keletkezett része a II. világháborút követő években jelentős iratveszteséget szenvedett. Ezt megelőzően, a két világháború közt, II. József időszakának iratai durva selejtezésnek is ki voltak téve. A fenti okok miatt - a kutatás jelen állása szerint - az első előfordulás tehát 1784. Megjegyzendő, hogy a város határában nemcsak Nixbrod szerepel Laposi néven, hanem több más helyen, pl. a Dorogra vezető út bal oldalán lévő szántók is - a legutóbbi időkig - Laposi dűlő néven ismertek.
