Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
213 A NIXBROD1 SZÁLLÍTMÁNY E bíztató előjelek a városvezetés fantáziáját is megmozgatták, s a fejlődésnek, a kölcsönökből való kilábalásnak lehetséges útját látták bennük. A már említett Pethő Sebestyén szenátor, országgyűlési követ azonban igen kedvezőtlen híreket küldött a városnak Pozsonyból.38 A legrosszabb hír talán éppen az érsekség és a káptalan visszaköltözésével volt kapcsolatos, mert mint kiderült, Nagyszombat városa gyorsabban reagált s a visszaköltözés hírére hivatkozva kérte az országgyűléstől adójának csökkentését, mondván, hogy ha ilyen nagy jelentőségű egyházi hivataloktól megfosztják, kereskedelmi forgalma és adóbevételei érzékelhetően csökkenni fognak, tehát emeljék meg a várományos Esztergom város adóját, ellenben Nagyszombat adóját csökkentsék. Pethő szenátor realitásérzékéről tett tanúságot, amikor ez ellen tiltakozott és megpróbált támogatókat szerezni, azzal érvelve, hogy a káptalan Nagyszombatban városi telken lakott, ottani birtokai után adózott a városnak, Esztergomban pedig a saját birtokára (nevezetesen Esztergom-Szenttamásra, illetve az érsekség a Vízivárosba és Szentgyörgymezőre települ vissza), tehát a királyi város ebből nem sok hasznot lát. Pethő Sebestyén tiltakozásának nem sok foganatja lett, mert a beharangozott költözködésre tekintettel Esztergom város adóját valóban felemelték az általános „rectificatio portarum ', azaz adókiigazítás keretében másfél portával, s a továbbiakban ezt az emelt adót kellett fizetnie. Mint ismeretes, miután Barkóczy érsek rövid időn belül elhunyt, az érsekség és a káptalan visszaköltözése Esztergomba további 60 év késedelmet szenvedett. Esztergom később még néhányszor megpróbált az egyházi és tudományos intézmények visszaköltözésének gondolatával érvelni a magasabb fórumokon, annak reményében, hogy ezáltal megélénkül kereskedelmi forgalma, anyagi helyzete javulni fog. 1784-ben az uralkodóhoz, II. Józsefhez fordult az ügyben, majd néhány évvel később, az 1791-es országgyűlésre készülve, több vármegye rendjeit szólította fel, hogy álljanak a káptalan hazahozatalának gondolata mellé. A város előadta azt is, hogy Barkóczy idején reális esély volt erre, s ebben bízva vetettek ki a városra évi 1033 forint 15 krajcárral több adót, amit azóta is fizet. Kérte a rendeket, hogy az országgyűlésen vagy a többletteher megszüntetéséről, vagy a káptalan hazahozataláról gondoskodjanak.’4 MNL KEML IV.lOOl.g. 1764. F. 6. No. 10. Pethő Sebestyén országgyűlési levelezése. A diétán olyan hirek is felröppentek, hogy a pálosok esztergomi házukat kúriává akarják tétetni, az érsek cambiumot, azaz cserét ajánlott a királynőnek Esztergom királyi városért, valamint a karok fors- ponttal, azaz katonai előfogattal akarják terhelni a városokat is. Ez mind jelentős anyagi veszteséggel járt volna a városnak. MNL KEML IV.lOOl.g. 1784. F. 5. No. 30. és uo. 1791. F. 3. No. 80.
