Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
212 KANTOR KLARA Esztergom város vezetésének egyre nagyobb gondot okozott a szaporodó lakosság, főleg azért, mert a külvárosokban erőteljesen nőtt a féltelkesek és a zsellérek száma, s nagyobb részüknek nemcsak nem járt a fundusához külső tartozék, hanem gyakran megvenni vagy bérelni sem tudtak földeket, noha a város egyre gyakrabban rákényszerült egy-egy határrészének darabonkénti eladására.35 A hétéves háború megemelt adói, katonatartása, majd a királyi testőrség felállítá- sának-tartásának költségei, a királyi subsidium összegének emelkedése nehezen vagy egyáltalán nem pótolható többletkiadást jelentett. A problémát, nevezetesen, hogy a város növekvő terhei és a lakosság adózási képessége nincs összhangban, régóta érzékelte a tanács és a választott község is, más megoldást azonban sokáig nem látott, mint a hitelek felvételét, az eladósodást. Az 1764/65. évi országgyűlés agilis esztergomi követe, Pethő Sebestyén leírja beszámolójában, hogy a város adóterheinek csökkentése érdekében milyen kifogásokkal élt a diétán. Szerinte Esztergom szegénységének okai: 1. Olyan szegletben épült, ahol se királyi harmincad, se sóvám, se posta nincs, utas csak ritkán vetődik arra. 2. A káptalan visszaköltöztetése inkább kárára lenne a városnak, mert ha a káptalan a budai birtokairól származó négyezer akó bordézsmáját idehozza, a városnak a saját termése a nyakán marad. 3. A káptalan Nagyszombatban a város birtokán lakott, ez jó hatással volt a forgalomra, itt pedig a portékát oda viszik, ahol az uraság többet tud fizetni, tehát Szenttamásra, Szentgyörgymezőre, Vízivárosba, de nem a királyi városba.36 Az érsekség és a káptalan visszaköltözésének lehetősége 1761-ban vetődött fel, amikor Barkóczy Ferenc került az esztergomi érseki székbe. Barkóczy érseknek ugyanis feltett szándéka volt az 1543 óta Nagyszombatban székelő érsekség és főkáptalan visszaköltöztetése Esztergom megyébe. Rövid érseksége idején elkezdődött a bazilika tervezése s az építkezéssel együtt járó kereskedelmi, gazdasági fellendülés érdekében pedig tervbe vette, hogy saját birtokán, Szentgyörgymezőn a letelepedni kívánó iparosok és kereskedők részére házhelyet fog osztani, hatévi adómentességgel. A vármegye ezt a maga részéről nyolc évre emelte.,7 MNL KEML IV.lOOl.g. 1784. F. 6. No. 26. A jelentés szerint a Strázsa-hegy alatti, tavaszinak és dinnyeföldnek kiosztott terület aljában további földeket parcelláztak. Ezek 10 öl szélesek és 30 öl hosszúak voltak, sokan csak egy-egy darabot vettek, de volt, aki 4-5 darabot. A város kasszájába 68 forint folyt be. MNL KEML IV.lOOl.g. 1764. F. 6. No. 10. Pethő Sebestyén országgyűlési levelezése. MNL KEML IV. La. 1764. május 25-i ülés. Az érsek azzal indokolta a telkek iparosok és kereskedők részére történő felajánlását, hogy Szentgyörgymező szűkös határa miatt appertinenciát nem tud biztosítani a telkekhez, ezek azonban a mesterségükből is meg tudnak élni.
