Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
PILLANATKÉPEK A MAGYAR LABDARÚGÁS 1978-AS VB-T KÖVETŐ IDŐSZAKÁBÓL 195 Arra a kérdésünkre, hogy ha netán a kvalifikációs sorozatot sikerrel veszi a válogatott, akkor a kapitányváltás törvényszerűen megtörténik-e, Kovács Ferenc így válaszolt napjainkban: „Persze, meg voltunk egyezve! Előtte korrektül megállapodtunk. Megállapodtunk dátumban és mindenben, hogy a következő lépés mi lesz! Várok egy kimeneteli lehetőségre. Nyilván neki is és nekem is az volt az érdekünk, hogy egy jó eredményt érjünk el. Itt a szerződéseket fel kellett bontani. Az élő szerződéseket, az én beleegyezésemmel. At kellett írni, és elő volt már készítve a Lakatnak a szerződése. Mert abba én egyeztem bele, hogy mint szövetségi kapitány, felbontsuk a szerződést. ”92 Az átalakítás az utánpótlást is érintette. Az utánpótlás-válogatottak szakmai vezetői, Monostori Tivadar és Mészöly Kálmán lettek. Dalnoki Jenő lett az ifjúsági szövetségi kapitány, segítője pedig Rákosi Gyula. Dr. Lakat Károly 27 év munkája után lett szövetségi kapitány. Lakat NB 1-es és NB 2-es bajnoki címeket szerzett csapataival, illetve a magyar olimpia válogatottat aranyéremig vezette Tokióban és Mexikóvárosban. Kinevezése azonban már sokak véleménye szerint kicsit későn történt meg. így ír erről fia, ifjabb Lakat T. Károly könyvében: „Azt viszont csak én, a vele, mellette élő, minden gondolatát ismerő gyereke tudtam, hogy olyan ez az egész, mint valakire 58 évesen kiosztani Rómeó vagy a dán királyfi szerepét. ”93 Lakat Károly szövetségi kapitányként való bemutatkozására 1979. szeptember 12-én került sor Nyíregyházán, ahol a mieink a csehszlovák válogatottat fogadták egy barátságos mérkőzésen.94 A találkozón Tatár és Kuti góljaira, a kiváló csehszlovák játékos Panenka válaszolt, így alakítva ki a 2-1-es végeredményt. Lakat alaposan felforgatta a tbiliszi döntetlen után ünnepelt együttest, játékrendszerbeli változásokat is alkalmazva erre a mérkőzésre, hiszen négy támadóval és vonalszélsőkkel állította fel a csapatot.95 „Mi egy új út kezdetét járjuk. Új játékosokkal, új csapattal, új játékmóddal kísérletezünk. ”96 - mondta a Népsport tudósítójának a kapitány az osztrákok ellen soron következő barátságos mérkőzés előtt 1979. szeptember 26-án. Lakat - csakúgy, mint hazai pályán -, ezúttal is támadó szellemben küldte harcba a válogatottat, anyUo. 201. o. Lakat T.: Apám regénye... 223. o. A magyar csapat a Gujdár - Szántó, Salamon, Kutasi - Ebedli, Tatár, Tóth A. - Borostyán, Bene, Kiss, Kuti összeállításban lépett pályára. Csereként szóhoz jutott még Burcsa Győző, illetve Csapó Károly és Fekete László is. Ezen a mérkőzésen búcsúztatták a válogatottól Lakat egyik kedvencét Bene Ferencet, így az ő helyére a 12. percben az újpesti Fekete László állt be. Az olimpiai válogatottból felkerült az „A" keretbe például Szántó Gábor, Salamon Ferenc és Borostyán Mihály, akik ekkor debütáltak a válogatottban, illetve ezen a mérkőzésen öltött először címeres mezt Kiss László a Vasas kiválósága. A DVTK-ban szereplő Borostyán és a dunaújvárosi Kuti, két tipikusan vonalszélső volt, míg a támadósor közepén kapott helyet Fekete és Kiss. „Nincs barátságos osztrák-magyar!” Népsport, XXXV. évf. (1979. szeptember 26.) 228. sz. 3. o.
